Magyarország a katonai és szociális biztonsági programokat bankok, biztosítók, légitársaságok, energia- és távközlési szolgáltatók és mások megadóztatásával kívánja finanszírozni – jelentette be szerdán Orbán Viktor miniszterelnök.
Ez az első rendkívüli állapot alatti akciója, amelyet Budapest a szomszédos ukrajnai konfliktusra hivatkozva léptetett életbe.
„Kérjük és elvárjuk, hogy akik ebben a háborús időszakban extraprofitot termeltek, segítsék az embereket és járuljanak hozzá a honvédelmi költségvetéshez” – mondta Orbán videójában a Facebookon közzétett
egy utólagos posztban elmondta, hogy a „drasztikus áremelkedés” a folyamatban lévő konfliktusnak és a „brüsszeli szankciópolitikának” volt köszönhető, miközben „a bankok és a nagy multinacionális cégek” extraprofitot aratnak az emelkedő kamatoknak köszönhetően.
A katonai és társadalombiztosítási hálózatok finanszírozására a magyar kormány két alapot hozott létre, és „követeli majd a bankoktól, biztosítóktól, nagyobb kereskedelmi láncoktól, energia- és kiskereskedelmi cégektől, távközlési cégektől és légitársaságoktól, hogy extraprofitjuk jelentős részét ott helyezzék el”. .
Ez a rendszer 2022 és 2023 hátralévő részében lesz érvényben – tette hozzá Orbán.
Budapest rendkívüli állapotot hirdetett kedden, alig néhány órával Orbán új kabinetjének eskütétele után. A magyar parlament azonnal elfogadta azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi a veszélyhelyzet kihirdetését egy szomszédos országban – jelen esetben Ukrajnában – háború esetén.
Orbán extraprofit adója elsősorban a multinacionális cégeket érinti. A Bloomberg News szerint ez segít megerősíteni Budapest költségvetését a de facto EU-embargó miatt. Brüsszel „jogállamisági aggályokra hivatkozva” finanszírozási befagyasztást rendelt el Orbán kormánya ellen a múlt havi választásokon aratott elsöprő győzelme után.
A finanszírozás befagyasztására vonatkozó szabályozást az EU adminisztrációja azért fogadta el, hogy nyomást gyakoroljon a magyar és lengyel kormányra, hogy kövessék Brüsszel politikáját a bevándorlási, igazságszolgáltatási, LMBT-kérdések és más olyan ügyek terén, amelyekben Budapest és Varsó nem ért egyet.
Forrás: Aletho News
