A nagyb\u00f6jt utols\u00f3 hete vir\u00e1gvas\u00e1rnapt\u00f3l h\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnapig a nagyh\u00e9t.<\/h2>\n

J\u00e9zus Jeruzs\u00e1lembe val\u00f3 bevonul\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re a h\u00fasv\u00e9t el\u0151tti vas\u00e1rnapot vir\u00e1gvas\u00e1rnapnak nevezz\u00fck. \u00c1ltal\u00e1nosan elterjedt szok\u00e1s a nagymise el\u0151tti barkaszentel\u00e9s, melyet a pap azt\u00e1n kioszt a h\u00edvek k\u00f6z\u00f6tt. ( Vir\u00e1gvas\u00e1rnap elnevez\u00e9se a r\u00f3mai egyh\u00e1zban Dominicca palmarum ‘p\u00e1lma vas\u00e1rnap’, ez\u00e9rt mediterr\u00e1n vid\u00e9keken ilyenkor p\u00e1lma\u00e1gat vagy olaj\u00e1gat szentelnek. A p\u00e1lmaszentel\u00e9s szok\u00e1sa m\u00e1r a VII. sz\u00e1zadban elterjedt volt It\u00e1li\u00e1ban.) A megszentelt bark\u00e1nak gy\u00f3gy\u00edt\u00f3, ront\u00e1s\u0171z\u0151 szerepet tulajdon\u00edtottak. Gyakorta lesz\u00fart\u00e1k a f\u00f6ldbe, azt tartva, hogy el\u0171zi a f\u00e9rgeket.<\/p>\n

<\/p>\n

Nagycs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n elhallgatnak a templomok harangjai<\/strong>, azt tartj\u00e1k, a harangok R\u00f3m\u00e1ba mentek, ott gy\u00e1szolj\u00e1k Krisztust. Szok\u00e1s volt ilyenkor kerepl\u0151vel zajt kelteni, \u00edgy gondolt\u00e1k el\u0171zni a gonoszt \u00e9s \u00edgy helyettes\u00edtett\u00e9k a harangokat. Liturgikus szok\u00e1s a nagycs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki l\u00e1bmos\u00e1s. \u00c1ltal\u00e1ban magas rang\u00fa egyh\u00e1zi szem\u00e9lyek most\u00e1k meg ilyenkor tizenk\u00e9t szeg\u00e9ny ember l\u00e1b\u00e1t.<\/p>\n

Szint\u00e9n liturgikus eredet\u0171 szok\u00e1s a pil\u00e1tusver\u00e9s vagy \u00e9get\u00e9s. A templomban a gyerekek \u00e9gtelen zajt csaptak (vert\u00e9k a padokat), vagy a falu hat\u00e1r\u00e1ban Pil\u00e1tust jelk\u00e9pez\u0151 szalmab\u00e1but \u00e9gettek. Elterjedt szok\u00e1s nagycs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n a virraszt\u00e1s, annak eml\u00e9k\u00e9re, hogy J\u00e9zus az olajf\u00e1k hegy\u00e9n virrasztott.<\/p>\n

Bizonyos vid\u00e9keken z\u00f6ldcs\u00fct\u00f6rt\u00f6knek is nevezt\u00e9k, mivel ezen a napon z\u00f6ld n\u00f6v\u00e9nyekb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9teleket f\u0151ztek (s\u00f3ska, spen\u00f3t…), a b\u0151 term\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n

 <\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Nagyp\u00e9nteken halt kereszthal\u00e1lt J\u00e9zus.<\/strong> A kereszt\u00e9nyek k\u00f6r\u00e9ben a b\u0171nb\u00e1nat, a m\u00e9ly gy\u00e1sz \u00e9s a szigor\u00fa b\u00f6jt napja. A templomokban az olt\u00e1rakat letakarj\u00e1k, a harangok n\u00e9m\u00e1k. Ezen a napon a passioj\u00e1t\u00e9kok, \u00e9l\u0151k\u00e9pes felvonul\u00e1sok vil\u00e1gszerte ismert szok\u00e1sok. R\u00f3m\u00e1ban minden \u00e9vben a P\u00e1pa k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel eleven\u00edtik fel a kereszt\u00fat (Via Crucis) st\u00e1ci\u00f3it.<\/p>\n

Nagyp\u00e9ntekhez babon\u00e1s f\u00e9lelmek k\u00f6t\u0151dnek a paraszti \u00e9letben. Tiltott\u00e1k az \u00e1llattart\u00e1ssal, f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel kapcsolatos munk\u00e1kat, nem s\u00fct\u00f6ttek kenyeret (mert k\u0151v\u00e9 v\u00e1lik), nem mostak (mert a ruha visel\u0151j\u00e9be vill\u00e1m csapna), nem fontak.<\/p>\n

A v\u00edznek, mint \u0151si pog\u00e1ny tisztul\u00e1s szimb\u00f3lumnak m\u00e1gikus er\u0151t tulajdon\u00edtottak. Nagyp\u00e9nteken napfelkelte el\u0151tt friss k\u00fatv\u00edzzel vagy patakv\u00edzzel kellett mosakodni, az v\u00e9dett a betegs\u00e9gek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyv\u00edznek nevezt\u00e9k. Az \u00e1llatokat is kihajtott\u00e1k a patakhoz itatni, \u00e9s le is f\u00fcr\u00f6szt\u00f6tt\u00e9k \u0151ket, hogy ne legyenek betegek. Szok\u00e1sban volt a hat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s, hat\u00e1rker\u00fcl\u00e9s is. Ilyenkor a f\u00e9rfiak a templom el\u0151tt gy\u00fclekeznek, csoportosan mennek a hat\u00e1rba, ahol zajkelt\u00e9ssel, kerepl\u00e9ssel \u0171zt\u00e9k el az \u00e1rt\u00f3 er\u0151ket a f\u00f6ldekr\u0151l.<\/p>\n

Nagyszombaton v\u00e9get \u00e9r a 40 napos b\u00f6jt, \u00e9s \u00fajra megsz\u00f3lalnak a harangok<\/strong>. Legjelent\u0151sebb esem\u00e9nyei a nagyszombatnak a v\u00edz- illetve t\u0171zszentel\u00e9s. Katolikus templomokban a gyerty\u00e1t a megszentelt t\u0171z l\u00e1ngj\u00e1r\u00f3l gy\u00fajtj\u00e1k meg. Az \u00faj t\u0171z gy\u00fajt\u00e1sa a rem\u00e9ny szimb\u00f3luma is. Jellegzetes szok\u00e1s m\u00e9g a felt\u00e1mad\u00e1si k\u00f6rmenet szombat est\u00e9j\u00e9n.<\/p>\n

H\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnapj\u00e1n a kereszt\u00e9nys\u00e9g legnagyobb \u00fcnnep\u00e9t, J\u00e9zus felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1t \u00fcnnepli.<\/strong> \u00dcnnepl\u00e9se a VIII. sz\u00e1zad k\u00f6r\u00fcl v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1, b\u00e1r m\u00e1r a III. sz\u00e1zadb\u00f3l vannak adatok, melyek h\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnap meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re utalnak. Ezen a napon a reggeli mosd\u00f3v\u00edzbe sok hely\u00fctt piros toj\u00e1st tettek, ennek eg\u00e9szs\u00e9gvar\u00e1zsl\u00f3 szerepet tulajdon\u00edtottak. N\u0151i munk\u00e1kat tilt\u00f3 nap volt, nem szabadott seperni, f\u0151zni \u00e9s mosni sem. Az \u00e1llatokat sem fogt\u00e1k be ezen a napon. A h\u00fasv\u00e9ti szertart\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3dik az \u00e9telszentel\u00e9s szok\u00e1sa. A sonk\u00e1t, b\u00e1r\u00e1nyt, toj\u00e1st, kal\u00e1csot a templomban megszenteltett\u00e9k, ezut\u00e1n m\u00e1gikus er\u0151t tulajdon\u00edtottak neki. A morzs\u00e1b\u00f3l vittek az \u00e1llatoknak is, hogy j\u00f3l szaporodjanak, eg\u00e9szs\u00e9gesek maradjanak. A sonka csontj\u00e1t a gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1ra akasztott\u00e1k vagy a f\u00f6ldekre vitt\u00e9k a j\u00f3 term\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n

Vas\u00e1rnap hajnal\u00e1n szok\u00e1sban volt a J\u00e9zuskeres\u00e9s. Ilyenkor sorban felkerest\u00e9k a falub\u00e9li kereszteket. A Z\u00f6ld\u00e1gj\u00e1r\u00e1s sz\u00e9p szok\u00e1sa tipikus tavaszi, a term\u00e9szet meg\u00fajhod\u00e1s\u00e1t \u00fcnnepl\u0151 \u00e9nekes j\u00e1t\u00e9k. A l\u00e1nyok kettes sorban \u00e1llva, felemelt kez\u00fckb\u0151l s\u00e1trat form\u00e1lva, \u00e9nekelve haladtak v\u00e9gig a falun (B\u00fajj, b\u00fajj z\u00f6ld \u00e1g…). Bizonyos vid\u00e9keken szok\u00e1s a vas\u00e1rnapi napfelkelt\u00e9t valamely magaslaton n\u00e9zni, hiszen a felkel\u0151 nap is a felt\u00e1mad\u00e1s szimb\u00f3luma.<\/p>\n

H\u00fasv\u00e9t h\u00e9tf\u0151 a magyar n\u00e9p\u00e9letben a locsolkod\u00e1s napja.<\/strong> A szok\u00e1sr\u00f3l m\u00e1r XVII. sz\u00e1zadi \u00edr\u00e1sos eml\u00e9kek is fennmaradtak. A v\u00edz megtiszt\u00edt\u00f3, meg\u00faj\u00edt\u00f3 erej\u00e9be vetett hit az alapja ennek a szok\u00e1snak, mely azt\u00e1n polg\u00e1rosodott form\u00e1ban (k\u00f6lniv\u00edzzel locsol\u00e1s) megmaradt a v\u00e1rosokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdon\u00edtanak a locsolkod\u00e1s hagyom\u00e1ny\u00e1nak, eszerint a Krisztus s\u00edrj\u00e1t \u0151rz\u0151 katon\u00e1k a felt\u00e1mad\u00e1s h\u00edr\u00e9t vev\u0151, ujjong\u00f3 asszonyokat igyekeztek lecsendes\u00edteni \u00fagy, hogy lelocsolt\u00e1k \u0151ket. Vid\u00e9ken egykor k\u00fatv\u00edzzel, v\u00f6d\u00f6rb\u0151l locsolt\u00e1k le a l\u00e1nyokat, s\u0151t egyes vid\u00e9keken a patakban megf\u00fcr\u00f6szt\u00f6tt\u00e9k \u0151ket, sajnos ha hideg volt h\u00fasv\u00e9tkor bizony betegs\u00e9g is sz\u00e1rmazhatott ebb\u0151l.<\/p>\n

Erd\u00e9ly bizonyos vid\u00e9kein a fi\u00fak a kiszemelt l\u00e1ny (amelyik a legjobban tetszik nekik) kapuj\u00e1ra ny\u00edrfa\u00e1gat t\u0171znek, m\u00e1snap pedig csapatostul k\u00e9rnek bebocs\u00e1ttat\u00e1st, \u00e9s k\u00edm\u00e9letelen\u00fcl meg\u00f6nt\u00f6zik v\u00f6d\u00f6rb\u0151l a v\u00e1lasztottjukat.<\/p>\n

A l\u00e1nyok a locsol\u00f3knak a h\u00fasv\u00e9ti locsol\u00f3vers elszaval\u00e1sa ut\u00e1n, festett (piros vagy h\u00edmes) toj\u00e1st adtak. A toj\u00e1sfest\u00e9snek komoly hagyom\u00e1nyai vannak Magyarorsz\u00e1gon. Term\u00e9szetesen az asszonyok, l\u00e1nyok dolga volt, vid\u00e9ken a h\u00e1zakn\u00e1l term\u00e9szetes anyagokkal festett\u00e9k a toj\u00e1sokat, p\u00e9ld\u00e1ul hagyma h\u00e9j\u00e1val, z\u00f6ld di\u00f3 f\u0151zet\u00e9vel. A toj\u00e1s \u00edr\u00e1s\u00e1nak, azaz a cirkalmas mint\u00e1k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek legegyszer\u0171bb m\u00f3dja az, ha a mint\u00e1t viasszal k\u00e9sz\u00edtik el, majd a toj\u00e1st fest\u00e9kbe m\u00e1rtj\u00e1k. \u00cdgy a mint\u00e1t a viasz miatt nem fogja be a fest\u00e9k. Vannak olyan t\u00e1jegys\u00e9gek, ahol kezdetben csak a k\u00f6sz\u00f6nt\u0151 mond\u00e1s volt divatban, a locsolkod\u00e1s szok\u00e1s\u00e1t csak a XX. sz\u00e1zadban vett\u00e9k \u00e1t (bukovinai sz\u00e9kelyek).<\/p>\n

Dun\u00e1nt\u00falon a locsolkod\u00e1ssal egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 szok\u00e1s volt a vessz\u0151z\u00e9s. Sib\u00e1nak nevezt\u00e9k a v\u00e9kony \u00e1ltal\u00e1ban f\u0171zfavessz\u0151b\u0151l font korb\u00e1csot, mellyel a leg\u00e9nyek megcsapkodt\u00e1k a l\u00e1nyokat. A vessz\u0151re a l\u00e1nyok szalagot k\u00f6t\u00f6ttek \u00e9s a fi\u00fakat borral vend\u00e9gelt\u00e9k meg.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A nagyb\u00f6jt utols\u00f3 hete vir\u00e1gvas\u00e1rnapt\u00f3l h\u00fasv\u00e9t vas\u00e1rnapig a nagyh\u00e9t. J\u00e9zus Jeruzs\u00e1lembe val\u00f3 bevonul\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re a h\u00fasv\u00e9t el\u0151tti vas\u00e1rnapot vir\u00e1gvas\u00e1rnapnak nevezz\u00fck. \u00c1ltal\u00e1nosan elterjedt szok\u00e1s a nagymise el\u0151tti barkaszentel\u00e9s, melyet a pap azt\u00e1n kioszt a h\u00edvek k\u00f6z\u00f6tt. ( Vir\u00e1gvas\u00e1rnap elnevez\u00e9se a r\u00f3mai egyh\u00e1zban Dominicca palmarum ‘p\u00e1lma vas\u00e1rnap’, ez\u00e9rt mediterr\u00e1n vid\u00e9keken ilyenkor p\u00e1lma\u00e1gat […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":5373,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"spay_email":""},"categories":[407,411],"tags":[],"yoast_head":"\n