Tisztelt Olvasó!
Egészségügyért felelős miniszterünk nyilatkozott a magyar Nemzetnek, hangoztatván, hogy valamennyi hazai használatba vett oltóanyag eredményességét a tudomány bizonyítja. Aztán jönnek a százalékok, hogy ennyivel meg annyival csökkentették a COVID-19 kór okozta elhalálozásokat.
Hm. Itt csak az a gond, hogy nem tudni, hogy ezek a számok mit jelentenek?
Ugyanis nekem nem elvont számok, hanem megélt esetek lebegnek a szemem előtt: oltottaké és oltatlanoké.
Egyetemi nagyon jó barátom megkapta a Moderna oltás mindkét dózisát, aztán november elején belázasodott. Nem egészen 10 napon belül kórházba kellett szállítani, mert lázas állapota nem javult. Másnapra elhalálozott.
Csapásként ért a hír, mert igazi jó barát volt, s áprilisban még amiatt aggódott, hogy mi veszélyeztetett korosztály vagyunk, ugyan, hagyjam már beoltani magam, ne makacskodjak! Én azonban vonakodtam. Minek oltassam be magam, lábon is elviselhető a COVID-19, ahogy velem is történt – éppen az ausztráliai csúcs-fertőzés idején, szeptember első hetében. Csak a bevörösödött szemem árulta el, hogy COVID-19 támadás alatt álltam. Az immunrendszerem megvédett.
Őt nem.
De miért nem? Hiszen teljes dózissal be volt oltva, ráadásul a modern technológiás, mRNS- oltóanyaggal!
Hát, itt a bajok forrása!
Egy nálam 8 évvel fiatalabb ismerősöm Angliában kapta meg a szükséges két adagot, és a másodikat követő két héten belül összeesett, megnémult: agyvérzés! Azonnal kórházba került, szerencsére megmentették. Már ismét tud járni, de a beszéde még akadozik.
Következő ismerősöm nálam csupán egy évvel fiatalabb. Mindig is gyógyszermániás volt, és azonnal fölvette az oltásokat, mihelyst lehetett. Aztán a második adagot követő 10. nap elkezdett vérezni. Fia 60/30 vérnyomással szállíttatta be a sürgősségire, ahol emberfeletti munkával végül megmentették. Már ismét tud járni, de a 11 napos kórházi kezelést követően hetekig csak tolószékkel tudott járni, olyannyira labilis volt az egyensúlyérzéke.
Mindeközben Kásler Miklós doktor úr mint miniszter azt fejtegeti, hogy a tudomány bizonyította az oltóanyagok hatékonyságát, eredményességét.
Aztán jött az a bizonyos omikron.
Ugye, Dél Afrikában az omikron-betegek még kórházba sem kerültek. Nos, Európában már megvan az új vírusváltozat első halottja is. Beoltott volt? Nem tudni. Ha beoltatlan lett volna, már harsogna a propaganda.
Az omikron, úgy tűnik, végképp nem tiszteli a beoltottakat: simán megfertőzi őket, netán még meg is öli.
Mégis érthetővé válik Kásler doktor úr bizakodása, ha onnan nézzük, hogy Magyarországon már eldőlt: oltóanyaggyárat építenek. Miképp ez történik itt, Ausztráliában is, a mai hírek szerint, méghozzá Moderna technológiával.
Védenek a COVID-19 ellen kifejlesztett oltóanyagok? Főleg a Pfizer/BionTech és a Moderna, az új technológiájával legyártott mRNS alapúak?
Közvetlen tapasztalataim szerint nemcsak hogy nem védenek, de nem is veszélytelenek.
Vegyészmérnök vagyok. Vegyészmérnöki pályám elején fél évet a Chinoinban dolgoztam, dr. Kőnig Rezső, a többször meggyújtható gyufa feltalálója laboratóriumában.
Ott vérnyomás-csökkentőket és penicillin származékokat szintetizáltunk. Nem szerettem a szintetikus kémiát, később ezért hagytam ott őket. Egyik utolsó feladatom úgy adódott, hogy Kőnig doktor egy neves angol hetilapban (Science) látott egy hirdetést a Penbritinről. Fel volt háborodva, hogy ezt a penicillin származékot az angolok saját magukról nevezték el, és megkért, hogy két héten belül tegyek le az asztalára 25 g-t abból az anyagból, amelyet ők ráakasztanak a penicillin vázra, így állítva elő a Penbritint. Szabadalmuk volt a 6-amino-penicilán-sav előállítására.
Két hét múlva letettem az asztalára a 25 g 2-dibutilamino-etán-szulfonsavat. Trükkösen kellett előállítanom, amihez 3 nyelven irodalmaztam, amíg megtaláltam a valójában nagy tisztaságú előállítás lehetőségét. Sikerült. Igaz, ami igaz, ahogy én megcsináltam, az nem lehetett ipari technológia alapja – túl drága lett volna.
Nos, ez azért érdekes, mert ebből a 25 g-os vegyületből szintetizált ‘Penbritinnel’ elvégezhették a klinikai vizsgálatokat annak érdekében, hogy megtudják:
1. gyógyít-e?
2. okoz-e melléktüneteket, és ha igen, ezek kezelhetők-e?
3. Megfizethető módon előállítható-e?
Akkoriban ugyanis még valóban a gyógyszerek – gyógyító szerek – előállítása és forgalmazása volt a legfőbb cél.
Ma már nem ez.
Ma már orvosságot gyártanak, azaz olyan szert, amelyet a szolgálatába állt orvos felír, így teremtve meg, ill. növelve a gyógyszergyár nyereségét.
Orvosság, mert lényegtelen, hogy gyógyít-e – sőt, a gyártók és felírók ellenérdekeltek abban, hogy a beteg meggyógyuljon. Aztán az is jó, ha van mellékhatás, mert arra másik orvosság íratható fel, annak mellékhatásaira egy harmadik – és így áll elő az a fogyasztó, aki hovatovább többet költ orvosságra, mint élelmiszerre. Holott, ha fordítva tenné, akkor nem is lenne szüksége orvosságokra.
Ezzel a kérdéssel itt találkoztam először, Ausztráliában, amikor ide jöttem dolgozni 1989-ben. Azóta csak egyre igazolódik a tétel: a gyógyszeripar manapság már nem gyógyszereket, hanem orvosságokat gyárt a profitja érdekében.
Most ebbe sorol be az az ún. „vakcina”, mert, ugye, a félelemre építve az embereket be lehet oltatni mindenféle valós vagy képzelt betegséggel szemben. Pedig az oltóanyag nem védi meg, sőt, az immunrendszerét lehúzva, AIDS-szerű állapotba hozza őket, számos, egyébként veszélytelen betegséggel szemben is érzékennyé téve szervezetüket. Erre aztán jöhet a gyógyszer!
Hogy mi folyik e téren a világban, arra többek között Vukics Ferenc itteni, Szilaj Csikós írásai is rámutatnak. Talán annyi vitám lenne vele, hogy megérzésem és meggyőződésem szerint ma már az is vitathatatlan, hogy Fauciéknak tulajdonítható a vírus elszabadítása is. Hiszen úgy vélhették, az mRNS technológiával a kezükben van a védelem lehetősége is – mindamellett, hogy a harmadik hetch-buborék kipukkadását meg kellett előzni a valós gazdaság leállításával.
Tévedtek. Egyik sem jött be. Sem a mRNS technológia nem működik, sem a kínai gazdaság nem állt le, sokkal inkább a nyugati, és most kell szembesülniük a következményekkel:
tömeges halál az átoltottság miatt. De az is lehet, hogy ez éppen kapóra is jön nekik.
Kásler doktor úr!
Biztonságosak és hatékonyak az oltóanyagok?
Kásler doktor úr!
Fel kell készülni rendszeres oltakozásra – esetleg a lakosság számára kötelezően előírtan – mert lám, lám, nem hiába fektetnek be tőkét az oltóanyag gyárakba (Magyarországon és Ausztráliában is)?
Írtam már itt, a Szilaj Csikón arról, hogy négyéves kislányom kis híján belehalt abba, hogy rögtön azután, hogy átesett a szokásos vírusos bárányhimlő-fertőzésen, az óvodában influenzavírussal is megfertőződött. A lényeg ebből, hogy az egyik ártatlan vírussal szembeni küzdelem lehúzta a gyermek immunrendszerét, és az újabb, másik vírussal szemben beindította a túl-reakciót. A láza meredeken nőtt, aztán már rémeket látott, félrebeszélt. Egyik barátom tapasztalatából okulva, gyorsan langyos vizet engedtem a kádba, ezzel hűtöttem le. Ha nem tettem volna, belepusztulhatott volna.
Nos, a mRNS-t használó „oltóanyag” esetében sem az mRNS, sem a legyártott tüskefehérje nem ismeri a tankönyvi viselkedést, és attól eltérően állandóan bombázza az immunrendszert. Az ekkor kapott eltérő vírusra a szervezet erőteljesebben válaszol, és az esetleges citokinvihar a beteget meg is ölheti. Ahogy barátomnál történhetett.
Az én esetemben nem volt, ami leterhelje az immunrendszert: sem a COVID-19 elleni „védőoltás”, sem pedig a korábbi influenza elleniek, mert nem élek ezzel a lehetőséggel. És a delta variánst minimális szimptómával, a szemem bevörösödésével, lábon elhordtam. Minthogy a vírus nem került a légzőszerveimbe, másokat csakis közvetlen érintkezéssel tudtam volna megfertőzni, de abban az időben ilyenre nem került sor.
Kásler doktor úr! A propaganda terjesztése politikusi szerepkör! Ön most orvost játszó politikussá lett?
Talán érdemes lenne a tudománynak azt az oldalát is megismernie, amelyik nem a gyógyszergyárak – orvosságot profit érdekében gyártók – érdekei szerintiek. Bőven elérhetők adatok arra vonatkozóan, hogy az oltások nem védenek – amit Ön is elismer azzal, hogy a beoltottak elhalálozási védelmét nem 100 %-ban jegyzi, hanem annál kisebb számot ad meg.
De akármekkorát ad is meg, a személyesen megélt példáink kitörölhetetlen nyomot hagynak bennünk. Ha oltottak szenvednek és halnak környezetünkben, oltatlanként pedig simán átvészeljük a kórt, akkor legalábbis arra gondolunk:
inkább vállalom a magam választotta kockázatot, inkább bízom a magam természetes védelmi rendszerében, semmint profitérdekből vagy más, titkos célokból ránk erőltetett vakcinák bizonytalan kimenetelű hatásának vessem alá magam!
Tisztelettel –
Cser Ferenc. Ausztrália
Forrás: szilajcsiko.hu
http://www.tarot.72.sk/?m=FZ