A kórházakban elkövetett tömeggyilkosságok legitimizált bevezetésére készül Új-Zéland, éspedig a törvényesített, kórházi tömeggyilkosságokat akarják épen bevezetni, adta hírül a nemzetközi sajtó.
Az új-zélandi kormány ugyanis bejelentette, hogy a COVID-19-el kórházba szállított betegeken eutanáziát lehet végrehajtani, azaz „halálba segíteni”: MEGGYILKOLNI őket, ha az orvosok úgy döntenek, hogy a beutalt vagy erőszakkal kórházakba deportált covid-betegek szerintük nem élnék túl a betegséget. – adta hírül a Catholic Herald.
Az új- zélandi Egészségügyi Minisztérium megerősítette, hogy az új eutanáziatörvény értelmében a halálos injekcióhoz való jog kiterjedhet azokra a betegekre is, „akik vagy meghalhatnak a koronavírus okozta fertőzésben, vagy elviselhetetlenül szenvednek annak következményeitől.”
A múlt hónapban hatályba lépett eutanáziatörvény kapcsán felmerült kérdésekre válaszul a kormány kijelentette, hogy „bizonyos körülmények között a COVID-19-fertőzött személy jogosult lehet a halálba segítésre”.
Az a beismerés, hogy a COVID-betegek jogosultak a halálos injekcióra, azután történt, hogy Henoch Kloosterboer, az eutanázia elleni The Defender webhely szerkesztője kérelmet nyújtott be a Hivatalos Információs Törvény – az új-zélandi, az információszabadság 2000-es törvényével egyenértékű – alapján.
Elmondta, hogy a politika nyitva hagyja azt a kiskaput az egészségügyi törvénykezésekben mely révén az idős és kiszolgáltatott betegek bántalmazására ad lehetőséget – különösen, ha az ország egészségügyi szolgálatára nyomás nehezedett a COVID-hullám miatt.
Mint mondta: „Nem lenne nehéz elképzelni egy olyan helyzetet, amelyben a COVID-19 kórházi kezelések számának gyors és jelentős növekedése nyomást gyakorolhat az eutanáziára és az asszisztált öngyilkosságra, mint eszközre egy ilyen súlyos válság megoldására.”
Az eutanáziatörvény – tette hozzá – „most még veszélyesebbé tette a COVID-19 világjárványt Új-Zéland lakosságára”.
A 2019-es eutanázia törvényt az egyik legszélsőségesebb eutanáziatörvénynek tartják a világon, és a kritikusok szerint a törvény olyan megfogalmazásban lett megszavazva, amibe akármilyen visszaélés belefér. magyarul megszavazták a legális NÉPIRTÁST: a törvényesített kórházi gyilkosságokat.
A szóban forgó halál-törvény lehetővé teszi mind az eutanáziát, mind az asszisztált öngyilkosságot olyan felnőttek számára, akik hat hónapon belül véglegessé váló betegségben szenvednek, vagy akik visszafordíthatatlan testi hanyatlás előrehaladott állapotában voltak, vagy elviselhetetlenül szenvedtek.
A 2020-ban tartott népszavazást követően ratifikált törvény minden lakosnak biztosítja a jogot egy orvoshoz(hóhérhoz?), aki a kérelem beérkezésétől számított négy napon belül megöli őket.
Az orvosok minden eutanáziás haláleset után 1000 dollár állami díjat kapnak, plusz a költségeket.
Az ország 16 000 orvosa közül azonban mindössze 96 ajánlotta fel részvételét, és az ország 32 hospice közül egy kivételével mindegyik jelezte, hogy nem engedélyezi az eutanáziát.
Az egyetlen kivétel – a dél-aucklandi Totara Hospice – beleegyezett abba, hogy helyet biztosít a kivégzési – rendelőnek, tette ezt úgy, hogy az ott dolgozó személyzet lelkiismereti okokra hivatkozva tiltakozik a részvétel ellen.
Az Egyesült Királyságban Finlay Llandaff bárónő, a palliatív orvoslás professzora szerint az új-zélandi eutanáziatörvény ellentmond az orvostudomány és az egészségügyi szolgáltatások betegek gyógyítására irányuló alapvető céljának.
Azt mondta: „Egy ország, amely úgy próbálta megvédeni állampolgárait, hogy teljesen bezárja magát egy vírus elől, amelyből az emberek teljesen felépülhetnek… most azt sugallja, hogy ezeket a betegeket orvosaiknak kellene megölniük. Ez a feje tetejére állítja az orvostudomány ethoszát” – mondta.
„Valójában nem lehet 100 százalékosan megjósolni a halált” – tette hozzá. „Tehát elveszik a gyógyulás esélyét a betegektől, akik abba a csoportba is kerülhetnének, amely teljesen felépül?”
Jelenleg Meacher bárónő az asszisztált öngyilkosság legalizálására törekszik Angliában és Walesben a „Kegyes halált” segítő törvényjavaslatán keresztül, amely októberben kapott második olvasatot a Lordok Házában.
A Dignity in Dying kampánycsoport elnöke, az egészségügyi és szociális ellátásról szóló törvényjavaslat módosítását is benyújtotta annak érdekében, hogy az asszisztált öngyilkosságot a palliatív ellátás részévé tegye.
Skóciában Liam MacArthur, a liberális demokrata képviselő egy támogatott öngyilkossági törvényjavaslatot szándékozik bevezetni, míg Jersey-ben a politikusok a múlt hónapban elvileg beleegyeztek abba, hogy legalizálják az asszisztált öngyilkosságot és az eutanáziát is.
A palliatív ellátást végző szakemberek túlnyomó többsége és mind a 12 fogyatékosjogi szervezet azonban hevesen ellenzi a törvénymódosítást.
Azzal érvelnek, hogy az asszisztált öngyilkosság és az eutanázia diszkriminatív és veszélyes lenne, és bármilyen biztosítéktól függetlenül visszaélésre kerülhetne, súlyosan veszélyeztetve a betegek és más kiszolgáltatott emberek biztonságát.
Azt is mondják, hogy más országok tapasztalatai azt sugallják, hogy még egy szerény támogatott öngyilkossági törvény is irányt jelentene a szélesebb körű, liberalizáló módosításokhoz, amelyek megszüntetik a kezdeti biztosítékokat, mint „a hozzáférés akadályait”.
A múlt hónapban kiderült, hogy Nancy Russell, egy 90 éves kanadai nő úgy döntött, hogy öngyilkossággal hal meg, ahelyett, hogy gondozóotthonában elviselne egy újabb COVID-zárlatot, ami elszigetelné őt barátaitól és családjától.
Forrás: Catholic Herald
