Lángba borult a Közép-Ázsia legstabilabb országának tartott Kazahsztán, ahol három nappal ezelőtt azért törtek ki zavargások, mert a hatalmas szénhidrogén-készletekkel rendelkező államban eltörölték az LPG-gáz árát kordában tartó ármaximumot. A tehetetlen Kaszim-Zsomart Tokajev államfő most külső katonai segítséget kért.
Almatiban 12 rendfenntartó halt meg a tüntetőkkel folytatott összecsapásokban
A kazahsztáni rendfenntartó szervek mintegy 353 tagja Almatiban 12 rendfenntartó halt meg a tüntetőkkel folytatott összecsapásokban
A kazahsztáni rendfenntartó szervek mintegy 353 tagja megsérült
JEREVÁN, január 6. /TASZ/. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) Kollektív Biztonsági Tanácsa úgy döntött, hogy a szervezet békefenntartó erőit küldi Kazahsztánba – közölte csütörtökön Nikol Pašinjan örmény miniszterelnök, aki 2022-ben a Tanács elnöke.
„Tekintettel Kasszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök beszédére, valamint a Kazah Köztársaság nemzetbiztonságát és szuverenitását fenyegető veszélyekre, amelyeket különösen a kívülről jövő beavatkozás okoz, a CSTO Kollektív Biztonsági Tanácsa a KSZSZ 4. cikkével összhangban. A Kollektív Biztonsági Szerződés úgy döntött, hogy a CSTO Kollektív Békefenntartó Erőket korlátozott időre küldi a Kazah Köztársaságba azzal a céllal, hogy stabilizálja és normalizálja a helyzetet ebben az országban” – írta Pashinyan a Facebookon.
Január 2-án tömegek vonultak utcára a délnyugat-kazahsztáni Mangystau régióban található Zhanaozen és Aktau városokban, tiltakozva a magas üzemanyagárak ellen. Két nappal később a tüntetések elnyerték az ország délkeleti részén fekvő Almatit, ahol a rendőrség villanófényekkel oszlatta fel a tömeget, valamint más városokat, köztük Atyrau, Aktobe (nyugaton), Uralsk (északnyugaton), Taraz, Shymkent. , Kyzylorda (délen), Karaganda (északkeleten) és még Kazahsztán fővárosa, Nur-Sultan is. Az elnök kéthetes rendkívüli állapotot rendelt el Mangystau régióban és Almati régióban, valamint a köztársaság legnagyobb városában, Almatiban és a fővárosban, Nur-Sultanban. Az államfő január 5-én a kormány lemondását is elfogadta.
„A kazahok türelmesek, de mostanra belefáradtunk abba, ami körülvesz bennünket. Elegünk van”
– magyarázta külföldi újságíróknak Rafik Jarlikaszin, azon kazahsztáni tüntetők egyike, akik a múlt hét végén az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak a több százezer autós által használt LPG-gáz durva drágulása ellen.
Az orosz légierő megkezdte a „békefenntartó kontingensek” Kazahsztánba szállítását
– írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Csütörtök hajnalban Kazahsztán katonai segítséget kért a keleti NATO-ként működő katonai szervezettől, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezettől (KBSZSZ).
Ennek hat posztszovjet ország, Oroszország mellett maga Kazahsztán, valamint Örményország, Belarusz, Kirgizisztán és Tádzsikisztán a tagja.
NUR-SULTAN, január 5. /TASS/. Különleges terrorelhárító akciót indítottak a rendfenntartók Almatiban, ahol folytatódik a fosztogatás – jelentette szerdán az almati parancsnokság.
„Különleges terrorellenes hadművelet indult a városban a rend megteremtésére” – áll a közleményben.
A parancsnokság arra is felszólította az almati lakosokat, hogy „ maradjanak nyugodtak, és nyújtsanak segítséget a rendfenntartó szerveknek az alkotmányos rend és a közbiztonság megteremtésében”.
A közlemény szerint „a zavargások radikálisan gondolkodó támogatói hatalmas károkat okoztak a városban, ellenállást tanúsítottak a rendfenntartó szervek jogos fellépése ellen a rend megteremtése és a biztonság megteremtése érdekében”.
A parancsnokság arról is beszámolt, hogy „a szélsőségesek fosztogató körútban vannak, és ezzel kárt okoznak az üzletben”. Ráadásul „civilek életét és egészségét veszélyeztetik, akadályozzák az egészségügyi dolgozók munkáját, károkat okoznak a poliklinikákban, kórházakban”.
„Az Almatiban tomboló banditák rendkívül szervezettek, ami azt bizonyítja, hogy külföldön komoly kiképzésben részesültek”, és „Kazahsztán elleni támadásuk agresszió és az állam integritásának megzavarására tett kísérlet” – áll a közleményben.
Kazahsztánban már negyedik napja dúlnak a tüntetések. Január 2-án tömegek vonultak utcára az ország délnyugati részén található Mangistau régióban, Zhanaozen és Aktau városokban, tiltakozva az üzemanyagár-emelések ellen. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban (az ország délkeleti részén), ahol a rendőrök sokkoló gránátokat használtak a tömeg feloszlatására, valamint más városokban is, különösen Atyrauban és Aktobe-ban (nyugaton), Uralszkban (északnyugaton), Tarazban, Shymkent és Kyzylorda (délen), Karaganda (északkeleten) és még Nur-Sultan fővárosában is.
Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök korábban rendkívüli állapotot hirdetett ki Mangistau és Almati régiókban, valamint Almatiban és Nur-Szultánban is két hétre. Ezt követően rendkívüli állapotot hirdettek Kazahsztán egész területén. A kazah államfő január 5-én menesztette a kormányt. Tagjai az új kabinet jóváhagyásáig folytatják feladataik ellátását.
Az autógáz-ügy azonban csak az utolsó csepp volt a pohárban. A mintegy 19 milliós lakosú volt szovjet tagköztársaságban az emberek valóban belefáradtak abba, hogy már a szovjet időkben is vezető funkcióban lévő Nurszultan Nazarbajev annak ellenére nem volt hajlandó távozni a politikából, hogy hatalma alatt nem modernizálták az országot: az átlagemberek élete nem sokat javult a függetlenség 1991-es elérése óta és az ellenzéket is folyamatosan erőszakkal hallgattatták el, miközben Nazarbajev családtagjai és szövetségesei mesés vagyonokat halmoztak fel.
Nazarbajev tényleg megy
A rezsim 2019-ben – amikor a mostaninál kisebb zavargások törtek ki – kozmetikázásképpen változtatásokat hajtott végre: Nazarbajev lemondott az államfői posztról, azt bizalmasának, Kaszim-Zsomart Tokajevnek adta át, ám megtartotta a Biztonsági Tanács elnöki tisztét, így továbbra is döntő befolyása maradt az országban. És az egykor Asztanaként ismert főváros neve is Nurszultan lett, azaz a polgárok minden nap szembesültek azzal, hogy a mindent túlélő „vezér” továbbra is ott van velük.
Kaszim-Zsomart Tokajev most ugyan gyorsan kapcsolt, s ahogy egyik napról a másikra kiszélesedtek a hétvégén kezdődött tüntetések, leváltotta a kormányt, és átvette a volt elnök Nazarbajevtől a Biztonsági Tanács vezetését is – ezzel gyakorlatáig száműzte elődjét a politikából –, ám ez a lépés már későn jött és nem volt elégséges.
A gátak átszakadtak: a rendőrségtől és a katonaságtól zsákmányolt, valamint az otthon tartott fegyverekkel felszerelkezett tüntetők országszerte támadásba lendültek. Reptereket foglaltak el, kifosztottak több tartományi székházat, illetve állami rezidenciát, ledöntöttek több Nazarbajev-szobrot, és sokan az üzletekből is elvitték, ami mozdítható volt.
A tüntetőket az erőszak bevetésével és a zavargások sújtotta térségekben bevezetett rendkívüli állapottal sem sikerült megfékezni. Bár a rendvédelmi erők több tucat „terroristát” megöltek, Kaszim-Zsomart Tokajev csütörtök reggel kénytelen volt segítségül hívni a több posztszovjet állam által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB). A kérés meghallgatásra talált, Oroszország, valamint a többi tagállam „átmeneti időre” csapatokat küld Kazahsztánba, hogy helyreállítsa a rendet.
Az orosz egységek pedig már meg is indultak:
Azt, hogy a valóságban mennyire szabadultak el az indulatok, s mennyire agresszívak a tüntetők, nem lehet tudni: a zavargások eldurvulásakor a hatóságok országszerte kikapcsolták az internetet, így leginkább csak a hivatalos közleményekből lehet tájékozódni. Azok igazságtartalma pedig hagyományosan megkérdőjelezhető. (A kazah hatóságok például az ezredforduló táján adtak ki olyan közleményt is, amelyben azt írták, az egyik ellenzéki úgy lett öngyilkos, hogy többször is hátba, illetve mellbe lőtte magát.)
Segítségnyújtás után
Valószínűnek tűnik, hogy az „internacionalista segítségnyújtás” – amit Magyarország 1956-ban, Csehszlovákia pedig 1968-ban élt át – sikerrel jár, és néhány napon belül helyreáll a rend. Csak az a kérdéses, hogy ez a rend milyen lesz. Nazarbajevnek valószínűleg végleg távoznia kell a politikából – ennek valószínűleg Kaszim-Zsomart Tokajev is örül – ám az egyelőre nem világos, milyen következtetéseket von le az államfő az utóbbi napok tapasztalataiból. Tokajev ugyanis 2020-ban elkezdett egy nagyon óvatos liberalizálást, ám addig nem jutott el, hogy legálisan engedélyezzék a hatóságok az ellenzéki nagygyűlések megrendezését. Az általa megnyert elnökválasztás is mutatta, mennyire korlátozott volt a nyitás: ugyan indulhatott ellenzéki jelölt, ám a megfigyelők egyöntetű véleménye szerint sem a kampány, sem pedig a szavazás folyamata nem volt demokratikus és tisztességes.
Ha Tokajev úgy dönt, hogy hiba volt a szabadság morzsáinak az elszórása, akkor nehéz napok várnak az ellenzékre és hosszabb távon a kormányzatra is: a hamu alatt tovább fog izzani a parázs, s bármikor kipattanhatnak kisebb-nagyobb tiltakozási hullámok. A liberalizálás folytatása is veszélyeket rejt magában, elég csak a közeli Kirgizisztánra nézni, ahol 2005 óta több forradalom is lezajlott, és az ország most is nagyon távol áll a stabilitástól.
Alighanem szükség lenne a fiatalításra, Nazarbajev 81 éves, az örökében lépett Tokajev is hamarosan hetvenéves lesz, és a többi állami vezető nagy része is még a szovjet időkben szocializálódott. Az is biztos, hogy a környező volt szovjet tagköztársaságok vezetői is figyelik, mi történik Kazahsztánban: Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban, sőt az északi szomszédnál, Oroszországban is olyan fél- vagy teljes önkényuralmi rendszerek működnek, ahol bármikor elégséges lehet egy szikra egy-egy forradalom kirobbanásához.
Forrás: HVG / TASS
