Orbán Viktor magyar miniszterelnök felkerült arra a hírhedt online adatbázisra, amelyet Kijev-barát aktivisták használnak, hogy feketelistára tegyenek olyan személyeket, akiket Ukrajna ellenségének tartanak.
A Mirotvorets („Béketeremtő”) weboldalt 2014-ben hozták létre az „oroszbarát terroristák, szeparatisták, zsoldosok, háborús bűnösök és gyilkosok” nyilvános adatbázisaként. Közösségi médiafiókokhoz és személyes adatokhoz, például otthoni címekhez, telefonokhoz és e-mailekhez mutató hivatkozásokat tartalmaz.
Ezek a fura alakok Orbánt „orosz háborús bűnösök cinkosának” és „ukránellenes propagandistának” tartják. A honlap megemlítette, hogy a magyar miniszterelnök egyebek mellett megtagadta az orosz olaj- és gázembargót.
Az EU-ban is megbontotta úgymond a „Z”hadrendet , hogy megtagadta a fegyverek küldését Ukrajnának, illetve külföldi fegyverek Ukrajnába történő átszállítását magyar területen.
Orbán, aki a múlt hónapban megnyerte az újraválasztást, kampányát azokra az ígéretekre építette fel, hogy országát távol tartja az orosz-ukrán konfliktustól, és győzelmi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg „ellenfelei között”.
Zelensky Magyarországot emelte ki az Európai Tanáccsal folytatott márciusi videocsevegés során. – Neked kell eldöntened, kinek az oldalán állsz… Figyelj, Viktor, tudod, mi történik Mariupolban? – jelentette ki elég furcsa és visszatetsző modorban Zelenszkij.
A Mirotvorets projekt 2015-ben vált ismertté, amikor Olesz Buzina írót és történészt, valamint Oleg Kalasnyikov politikust meggyilkolták Ukrajnában, miután profiljuk megjelent a weboldalon.
2016-ban uniós tisztviselők és újságírói csoportok elítélték a Mirotvorets-et, amiért több mint 4000 média munkatársáról szivárogtattak ki adatokat, és „terroristákkal való együttműködéssel” vádolták őket a kelet-ukrajnai tudósítások miatt.
Az évek során a weboldal több európai feketelistára került, köztük Gerhard Schroeder volt német kancellár és Wolfgang Ischinger német diplomata.
Oroszország február végén támadta meg Ukrajnát, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki donyecki és luganszki köztársaságokat. A német és francia közvetített Minszki Jegyzőkönyv célja, hogy a szakadár régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül.
A Kreml azóta azt követelte, hogy Ukrajna hivatalosan semleges országgá nyilvánítsa magát, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen provokálatlan volt, és tagadja azokat az állításokat, amelyek a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezték volna.
Forrás:RT.ru
