Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi az Oroszország támogatásával vádolt állampolgárok vagyonának elkobzását.
A jogszabály, amelyet a parlament május közepén fogadott el, kimondja, hogy a vagyonelkobzás rendkívüli intézkedés, amelyet csak hadiállapot idején és bírósági döntés alapján lehet alkalmazni. Ukrajna vasárnap újabb 90 nappal, augusztus 23-ig meghosszabbította a hadiállapotot.
“A SZANKCIONÁLT SZEMÉLYEK VAGYONÁNAK FELKUTATÁSÁRA ÉS LEFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS, AKIK ÍGY VAGY ÚGY TÁMOGATJÁK A MEGSZÁLLÓK UKRAJNA ELLENI AGRESSZIÓJÁT, LEHETŐVÉ TESZI, HOGY GYORSAN ÉS HATÉKONYAN FELTÖLTSÜK AZ UKRÁN KÖLTSÉGVETÉST AZ ELLENSÉG ROVÁSÁRA” – MONDTA ZELENSZKIJ.
A vállalatok és magánszemélyek vagyonának elkobzásához vezethetnek többek között az Ukrajna nemzetbiztonságának és szuverenitásának megsértése, az ukrán hazafiság nácizmussal való azonosítása, valamint az ukrán nép, kultúrája és nyelve elleni gyűlöletkeltés.
Áprilisban az ukrán parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi az orosz állampolgárok vagy a Moszkvával szoros kapcsolatban álló személyek vagyonának államosítását, akik nyilvánosan tagadják, hogy háború folyik. Oroszország hivatalosan “különleges katonai műveletnek” nevezi az ukrajnai konfliktust.
Oroszország február végén indított hadműveletet Ukrajnában, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
Forrás: OH
