A Harvard Egyetem munkatársai 68 országban és az Egyesült Államok 2947 megyéjében vizsgálták a kapcsolatot a teljesen beoltott lakosság százalékos aránya és az új COVID-19 esetek között.

(A Harvard-jelentést rövidített, szerkesztett változatban tesszük közzé.)

Ma világszerte a vakcinák jelentik a COVID-19 elleni küzdelem elsődleges mérséklő stratégiáját. Az Egyesült Államokban tapasztalható újabb megbetegedések számának folyamatos növekedésével kapcsolatos narratívát az alacsony oltási arányú területek uralják. Hasonló narratívát figyeltek meg olyan országokban is, mint Németország és az Egyesült Királyság. (De így van ez a világ valamennyi országában. A szerk.) Ugyanakkor Izraelben, amelyet gyors és magas oltási aránya miatt üdvözöltek, a COVID-19-esetek számottevő újjáéledése figyelhető meg. A Harvard Egyetem munkatársai 68 országban és az Egyesült Államok 2947 megyéjében vizsgálták a kapcsolatot a teljesen beoltott lakosság százalékos aránya és az új COVID-19 esetek között, a szeptember 3-át megelőző 7 napra vetítve.

Az országok közötti elemzéshez az Our World in Data által szolgáltatott COVID-19-adatokat használták, amelyek legutóbbi frissítése 2021. szeptember 3-át megelőző 3 napon belül történt. A 2021. szeptember 3-át megelőző 7 napra vonatkozóan országonként kiszámították az 1 millió főre jutó COVID-19-es eseteket, és a teljesen beoltott lakosság százalékos arányát.

Az egyesült államokbeli megyei szintű elemzéshez a Fehér Ház COVID-19 Team 2021. szeptember 2-án rendelkezésre álló adatait használták fel.

A trendvonal valójában egy marginálisan pozitív összefüggést sugall, vagyis azokban az országokban, ahol a lakosság nagyobb százaléka teljes mértékben beoltott, magasabb a COVID-19 megbetegedések száma is, 1 millió emberre vetítve.

Ez a szám Izraelben volt a legmagasabb, ahol a lakosság több mint 60%-a teljesen beoltott. A teljes mértékben beoltott népesség százalékos aránya és az új COVID-19-esetek közötti érdemi összefüggés hiányát még jobban szemléltetik például az izlandi és portugáliai adatok.

A vizsgált időszakban, a 100 000 emberre jutó új COVID-19 megbetegedések mediánja az Egyesült Államok megyéiben is a lakosság teljes szintű beoltottságának százalékos arányát tükrözi.

Úgy tűnik, hogy nincs szignifikáns jelzés arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 esetek csökkennének a lakosság teljes szintű beoltottságának magasabb százalékával.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) az öt legjobban átoltott megye közül, ahol a legmagasabb a lakosság teljes mértékben történt beoltottságának százalékos aránya (99,9–84,3%), négyet „magasan” fertőzött megyeként azonosított. Chattahoochee (Grúzia), McKinley (Új-Mexikó) és Arecibo (Puerto Rico) megye, ahol a lakosság több mint 90%-a teljesen beoltott, a „magasan” fertőzöttek kategóriába tartozik. Ezzel szemben a CDC „alacsonyan” fertőzöttnek minősítette 57 megye 26,3%-át annak ellenére, hogy a teljesen beoltott lakosság aránya 20% alatt van.

Mivel a vakcinával szembeni teljes immunitás feltehetően körülbelül 2 hét alatt fejlődik ki a második adag beadása után, a kutatók érzékenységi elemzéseket végeztek úgy, hogy 1 hónapos késleltetést alkalmaztak a teljesen beoltott populáció és az esetek százalékos arányára vonatkozóan az egyes országokban és az Egyesült Államok megyéiben. Ám ezek az elemzések is a COVID-19-esetek és a teljesen beoltottak szintje közötti összefüggés hiányát támasztották alá.

Az elemzések során a Harvard kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy nincs összefüggés a teljes szintű beoltottság, és a megbetegedések száma között, és felhívják a figyelmet arra, hogy a COVID-19 következményeinek mérsékléséhez felül kell vizsgálni a vakcinázásra való elsődleges és kizárólagos támaszkodás stratégiáját.

Különös tekintettel a Delta (B.1.617.2) variánsra és a jövőbeni változatok valószínűségére, más farmakológiai és nem gyógyszeres beavatkozások bevezetésére is szükség van az oltási arányok növelése mellett.

Az ilyen korrekció különösen a politikai narratíva vonatkozásában válik kiemelkedő jelentőségűvé,

az oltások valós hatékonyságára vonatkozó tudományos bizonyítékok felbukkanásával.

Az izraeli egészségügyi minisztérium által kiadott jelentés szerint , a BNT162b2 (Pfizer-BioNTech) vakcina 2 adagjának hatékonysága a COVID-19 fertőzés megelőzésében 39%-os, ami lényegesen alacsonyabb a kísérletben mutatott 96%-os hatékonyságnál. Nem bizonyított, hogy a Pfizer-BioNTech vakcina által kiváltott immunitás van olyan erős, mint a COVID-19-ből való természetes felépülés során szerzett immunitás. Az immunizálás után 6 hónappal az mRNS-vakcinákkal kiváltott immunitás jelentős csökkenéséről számoltak be. Annak ellenére, hogy a védőoltások védelmet nyújtanak az egyéneknek a súlyos betegség, a kórházi kezelés és a halál ellen, a CDC már a 2021 januárja és májusa közötti felmérés alapján jelezte, hogy a kórházi kezelések és a halálozások aránya a teljesen beoltottak között 0,01-ről 9%-ra, illetve 0-ról 15,1%-ra emelkedett.

Összefoglalva, bár erőfeszítéseket kell tenni a lakosság védőoltásainak ösztönzésére, ezt alázattal és tisztelettel kell megtenni. A populációk megbélyegzése több kárt okozhat, mint hasznot. Fontos, hogy más, a nem gyógyszeres prevenciós erőfeszítéseket meg kell újítani, hogy egyensúlyban tudjunk élni a COVID-19-el ugyanúgy, ahogyan 100 évvel később élünk az 1918-as influenzavírus különböző szezonális változataival.

———————————————

Szerkesztői megjegyzés: Pandémia idején a vakcinázás szükségességével kapcsolatban egyáltalán nem értek egyet a Harvard kutatóival, kísérleti mRNS oltóanyagok alkalmazását pedig rendkívül veszélyesnek tartom.

Fordította és szerkesztette: Marsall Ágnes / Forrás: szilajcsiko.hu 

Az eredeti teljes jelentést itt találja: http://europepmc.org/article/MED/34591202