Tetszik vagy sem, a román kormánynak is be kellett ismerje, hogy akárhogy is erőlködtek, Romániában biza kifulladt a nagy kísérlet, a covid19 kísérleti szerrel való tömeges oltakozás, ugyanis egyre kevesebb román polgár adatja be magának, az egyre kétesebb hírű kísérleti szakaszban levő szert. A legelfogultabb jelentés szerint is, a lakosság kb. 23-24 százaléka adatta be magának a kétes kísérleti szereket.
Márpedig a román kormány is annyit rendelt ezekből a vakcinának mondott szurikból, hogy Dunát lehet vele rekeszteni, de ha mégsem, akkor odaajándékozhatják nagylelkűen a szomszédos Moldovai Köztársaságnak. Meg is tették a nagy testvériség jegyben, mielőtt rájuk rohadt volna a sok vakcina, azaz lejárt volna azok állítólagos szavatossága.
Erről a hivatalos covid-sajtó így számolt be:
„A bukaresti egészségügyi minisztérium tartalékaiból származó százezer vakcinát annak a felajánlásnak a keretében adományozták Moldovának, amelyet Klaus Iohannis román államfő tett tavaly decemberi chișinăui látogatása alkalmával, amikor – a közös történelemre, nyelvre és kultúrára alapozó stratégiai partnerség jegyében – segítséget ígért Moldovának a járvány elleni védekezéshez.”
A testvéri gesztusnak szánt covid-rakomány elindult tehát, miközben azonnal kiderült, hogy az AstraZeneca oltások még több eddig ritka, az oltási őrület óta egyre gyakoribb vérbetegséget okoznak.
Az Európai Gyógyszerügynökség ugyanis pénteken bejelentette, hogy a brit-svéd AstraZeneca gyógyszervállalat koronavírus-elleni oltóanyag mellékhatásként kapilláris szivárgási szindrómát okozhat, ezért nem javasolja használatát azok számára, akiknél a jelenség már korábban is fellépett.
A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hat olyan esetet vizsgált ki részletességgel, amelyeknél a cég Vaxzevria nevű oltóanyaga váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe. A szindróma főként a karok és a lábak megduzzadását, alacsony vérnyomást, a vér alacsony albuminszintjét és besűrűsödését eredményezi. Az esetek többsége nőknél fordult elő, az oltást követő 4 napon belül. Az érintettek közül háromnak jelent meg előzőlegesen a kórtörténetében a tünet. A PRAC úgy döntött, hogy a kapilláris szivárgás szindrómát a vakcina új mellékhatásaként fel kell venni a termékismertetőbe, és nyomatékosan felhívni az egészségügyi szakemberek és a betegek figyelmét erre a kockázatra. Az EMA közölte azt is, hogy vizsgálja a szívizom- és a szívhártyagyulladás esetleges összefüggését az AstraZeneca oltóanyaggal kapcsolatban. „További elemzésekre van szükség annak megállapításához, hogy van-e ok-okozati összefüggés a vakcinával” – tájékoztatott az uniós ügynökség, hozzátéve hogy a jövő hónapban fejezi be az ilyen esetek felülvizsgálatát. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) május végén kiadott, egészségügyi szakembereknek szánt közleményében nem javasolta az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga második adagjának beadását azoknak, akinek az első adag beadását követően lecsökkent a vérlemezkeszáma, azaz akiknek esetében fennállhat a vérrögképződés esélye. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett, Vaxzevria nevű vakcinája folyamatos felülvizsgálatának eredményeképpen tett közzé ajánlást, amely szerint elképzelhető az összefüggés az oltóanyag és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között.
