Korábban a lábadozó plazmáról és a COVID-19 oltás okozta ellenanyagok csökkentéséről írtam. Megkérdőjeleztem, hogy egy oltatlan egyén miért csak akkor kaphat „oltási útlevelet”, ha nagy mennyiségű ellenanyagot mutat, amikor a beoltottak többnyire nem képesek megfelelő mennyiséget felmutatni belőle. Ez a tény elvezetett minket a T-sejtes immunitás témájához.
Mik is azok a T-sejtek?
A T-sejt a limfociták egy fajtája, tehát az immunrendszer egyik fontos fehérvérsejtje. A limfociták két fő altípusból állnak: „Gyilkos”, valamint „segítő” T-sejtekből.
Leegyszerűsítve: a T–sejt olyan, mint a szomszédságunkban tanyázó biztonsági őr, amely körbejárja a környéket, és őrzi házainkat. Sejtjeink olyanok, mint a házak. Ha egy vírus behatol valamelyik „házunkba”, akkor „szemetet” termel, amely a „házon” kívül marad. A T –sejt észreveszi a rendellenes „szemetet”, és rájön, hogy itt valami egyszerűen nem stimmel, és megtámadja a fertőzött „házat”, elpusztítja azt, ezáltal nem engedi meg a kóros esemény elterjedését. A „házainkon” kívül maradt „szemét” olyan fehérjék, amelyeket a „házainkat” elrabló vírus állít elő.
Ami a COVID-19-et illeti, ez a szemét a tüskefehérje.
A vírusok észlelése széles skálán mozog. Kimutatták, hogy azok az emberek, akik 2003-ban megfertőződtek a 21. század első világjárványaként ismert súlyos akut légzőszervi szindrómával (SARS), és felépültek, T-sejtes immunitást szereztek tőle. Noha a COVID-19 RNS-e csaknem 20%-kal különbözik a SARS-tól, a SARS-ből felépült egyénektől származó donorvérről kimutatták, hogy T-sejtes immunitással rendelkezik a COVID-19 ellen.
Vagyis a SARS-fertőzéssel való megbetegedés és a felépülés után megerősödött a természetes immunitásuk, és képesek voltak azonosítani a COVID-19-et „idegenként”, és a nyirokrendszerünk képes volt immunválaszt kifejteni ellene.
Pontosan ez az oka annak, hogy a világ lakosságának nagy százaléka nem is vette észre, hogy megfertőződött a COVID-19-el. Tünetmentesek maradtak, mert testük azonnal „emlékezett” egy korábbi hasonló koronavírus-fenyegetésre, és védekezni kezdett ellene.
Bebizonyosodott, hogy ez az úgynevezett T-sejt-memória széles tartományú, és akár egész életen át kitarthat.
A közelmúltban azonban megváltozott a „védőoltás” definíciója. A COVID-19 ellen „oltott” személyek továbbra is elkaphatják a vírust, és ezáltal elősegíthetik annak terjedését. A vakcinagyártók azt állítják, hogy készítményük csökkenti a vírus okozta tüneteket, és ezáltal csökkenti a betegség súlyosságát. Mivel azonban a beoltott egyedek továbbra is megfertőződhetnek és terjeszthetik a COVID-19-et, ez nem segíti a nyáj immunitásának kialakítását, és sok szempontból lehetővé teszi új mutációk megjelenését, kialakulását.
Amikor egy vírus megfertőzi a sejtjeinket, az RNS-je nagy léptékben replikálódik. A replikáció során az RNS-szálban véletlenszerű változások következnek be. Ha immunrendszerünk azonnal reagál az „invázióra” és legyőzi azt, kevesebb idő áll rendelkezésre az RNS replikációjához, ezáltal csökken az RNS mutáció esélye.
Ha azonban csak a fertőzés tünetei csökkennek, a vírus tetszőlegesen mutálódhat, ami viszont növeli a termelt változatok számát. A COVID-19 hírhedt Delta-variánsának RNS-je 1 %-nál kisebb eltérést mutat az RNS-szálban az eredeti COVID-19-hez képest.
A lakosságra rákényszerített vakcinák azonban nem védenek meg minket hatékonyan ezektől a változatoktól. Ha összehasonlítjuk ezt a korábban említett SARS-al, amelynek RNS-szála közel 20%-ban különbözik a COVID-19-től, akkor rájövünk, hogy Isten által adott immunrendszerünk sokkal jobb védelmet épít fel, mint az ember alkotta „vakcinák”.
Ezt azonban valamilyen oknál fogva figyelmen kívül hagyják, és világszerte kötelezővé teszik az oltások beadását még a COVID-19-ből már felépült emberek számára is.
A publikált szakértői értékelések alapján az immunitás a betegség súlyosságától függetlenül fennáll. Mégis azt mondják nekünk, hogy „bízzunk a tudományban”. Tehát nézzük a tudományt.
A National Institutes of Health (NIH) 2021 januárjában azt írta, hogy a COVID-19-ből való felépülés után tartós immunitást találnak. A COVID-19-ből felépült emberek több mint 95%-nak tartós emlékei vannak a vírusról, akár nyolc hónappal a fertőzés után. Miért éppen nyolc hónap? Mert a tanulmány csak eddig követte az eredményeket.
A Nature 2021 májusában azt írta, hogy „Azok az emberek, akik felépülnek az enyhe COVID-19-ből, olyan csontvelősejtekkel rendelkeztek, amelyek évtizedekig képesek ellenanyagokat termelni…” „Valószínűleg egy életen át fogtok antitesteket termelni.”
A WHO szerint „a fertőzést követő 4 héten belül a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött személyek 90-99% -ában kimutatható semlegesítő antitestek alakulnak ki.”
A Lancet 2021. június 4-én elmondja, hogy „a SARS-CoV-2 robusztus adaptív immunválaszokat vált ki a betegség súlyosságától függetlenül… és ez magában foglalja a SARS-CoV-2 specifikus CD8 T-sejtes válaszokat is, amelyek egyértelműek és számszerűsíthetők voltak…”
A JCI elmondja, hogy a nem fertőzött felnőttek többsége már meglévő antitest-reaktivitást mutat a SARS-CoV-2 ellen. Ez a COVID-19 megjelenése előtt történt, és kijelenti, hogy „sok egyén már létezett SARS-CoV-2 keresztreaktív T- és B-sejtekkel, anélkül, hogy előzetesen ki volt téve a vírusnak”.
A Nature 2020 július 15-én erről ír: „SARS-CoV-2 specifikus T-sejt-immunitás a COVID-19 és SARS, valamint a nem fertőzött kontrollok esetén”. Tehát azoknak az embereknek, akiknek a kontrollcsoportokban kellett lenniük, váratlan immunitásuk volt. Állításuk szerint: „Mindezen egyéneknél olyan CD4 és CD8 T-sejteket találtunk, amelyek felismerték az N-fehérje több régióját. Ezt követően megmutattuk, hogy a SARS-ból (a SARS-CoV-fertőzéshez kapcsolódó betegségekből) felépült betegek hosszú távú memória T-sejtekkel rendelkeznek, amelyek 17 évvel a SARS 2003-as kitörése után reagálnak a SARS-CoV N-fehérjére. A sejtek erőteljes keresztreakciót mutattak a SARS-CoV-2 N fehérjével szemben. SARS-CoV-2-specifikus T-sejteket is észleltünk olyan személyeknél, akiknek nem volt SARS, COVID-19- vagy SARS- és/vagy COVID-19-es betegségük.”
A Cell Reports Medicine cikke arról számol be, hogy „A longitudinális elemzés tartós és széles immunmemóriát mutat a SARS-CoV-2 fertőzés után, tartós antitestválaszokkal és memória B és T-sejtekkel.” „A memória B -sejtek stabilak maradnak; A CD4 és CD8 memória T-sejtek polifunkcionálisak. Így a széles körű és hatékony immunitás hosszú ideig fennmaradhat a COVID-19 után.”
Azonban figyelmen kívül hagyják a Lancettől származó újabb tanulmányokat, amelyek éppen ezt igazolják. (2021. június 04.)
***
Miután kutakodtam a T-sejtes immunitásról, és miután nem kaphattam védettségi kártyát, mert a meghatározott szint alá csökkent az antitesteim száma, úgy döntöttem, hogy tesztelem a T-sejtes immunitásom szintjét: COVID-19 Cellular immunresponse teszt. / COVID-19 T-sejtes immunválasz vizsgálat-SARS-CoV-2 IGRA ELISA (Cellular immunresponse testing (gamma-Interferon mérés) / Sejtes immunválasz vizsgálat, gamma interferon mérés.
Bebizonyította, hogy átestem a betegségen és hogy a alacsony antitestszám ellenére a T-sejtes immunitásom tökéletesen működik.
Mit ad nekem ez a pozitív teszteredmény? Megengedi, hogy külföldre menjek nyaralni? Kórházba menni? Meglátogatni az USA-ban élő, 86 éves szüleimet? Nem. Azon kívül, hogy 40 000 Ft-ba került, és bebizonyította, amit már tudtam (azt, hogy védett vagyok a COVID-19-től és más változatoktól), nem ad nekem semmit.
Azok az emberek, akik „oltottak”, és az oltás hatékonyságának csökkenése miatt emlékeztető oltásokra van szükségük, visszakapják a szabadságukat, de én, aki teljes védelemben részesülök, továbbra is beteg személyként fognak kezelni, és elveszítem Istenem adta szabadságokat.
Miért nem követik a világ kormányai saját tanácsadóikat, és BÍZNAK A TUDOMÁNYBAN?
