Lenullázott emberi jogok, túszul ejtett demokrácia, megfélemlített vagy megvásárolt újságírók, az igazi tünetei a „covid19”elnevezésű globális társadalmi manővernek.A koronavírus miatt hozott jogszabályok sokkal inkább tűnnek a demokrácia meggyengítését célzó lépéseknek, mint valós járványvédelemnek. Erről a világjelenségről közölt összefoglaló tanulmányt a klubrádió honlapján Kárpáti János.
A New York Times cikke szerint nemcsak Magyarország, Lengyelország és Szlovénia mellett Franciaországban, Németországban, Írországban és Svédországban is megfigyelhető hasonló törekvés. A Politico arról számol be véleménycikkében, hogy az eddig humánus rendszeréről Dániában most az első olyan európai ország lett, amely visszavonja szíriai menekültek tartózkodási engedélyét.
A New York Times ismerteti a Polgári Szabadságjogok Európai Uniója elnevezésű, berlini székhelyű civil szervezet arról szóló friss jelentését, hogy a világjárvány miatt hozott jogszabályoknak egyes esetekben kevés közük van az egészségügyi válsághoz – sokkal inkább gyengítik a demokráciát, így egyebek közt az újságírók megfélemlítéséhez, a tiltakozáshoz való jog szűkítéséhez, az igazságszolgáltatás függetlenségének a megnyirbálásához vezethetnek. A dokumentumot 14 európai ország gyakorlatának tanulmányozása alapján állították össze.
Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában a kormány a járvány elleni küzdelem ürügyén saját hatalmának a megszilárdítására, a kritika kordában tartására törekszik – emeli ki a jelentés, de a két szokásos vádlott (Budapest és Varsó), valamint a melléjük harmadikként egyre gyakrabban felzárkózó Ljubljana után megemlíti Franciaországot, Németországot, Írországot és Svédországot is, mint ahol – bár ezek erős demokratikus hagyományokkal bíró államok – szintén felütik a fejüket ilyen veszélyek. Sőt, voltaképpen egyetlen európai ország sem mentes ezektől a problémáktól – olvasható a szövegben.
Szóvá teszi az összeállítás, hogy a tiltakozáshoz való jogot szűkítő előírásokat gyakran gyorsított jogalkotási eljárással hozzák meg. A rendkívüli intézkedések nehezítik a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést, valamint azt, hogy a civil társadalom részt vegyen a politikai folyamatokban. A tanulmány szerzői szerint egyre ellenségesebb közegben kénytelenek dolgozni az újságírók Spanyolországban és Olaszországban. Egyre gyakoribb a tiltakozó megmozdulások szétoszlatása és a tüntetők önkényes őrizetbe vétele Franciaországban, Horvátországban és Bulgáriában. Németországban a rendőrség olyan tiltakozó megmozdulásra is lecsapott, amelynek résztvevői betartották a fizikai távolságtartás előírásait. Írországban a magánélethez való jog szenved csorbát a COVID-fertőzöttek esetében használt mozgáskövető alkalmazások révén, és ezekre az aggályokra nem reagálnak a hatóságok.
Szintén beszámol a jelentést ismertető sajtótájékoztatóról a Politico című amerikai portál európai kiadása. Abban egyebek közt az is olvasható, hogy Szlovéniában rutinszerűen fenyegetik a bíráló hangú újságírókat, ami öncenzúrához vezet, valamint hogy egyre gyakrabban indítanak pereket a közügyekbe beleszólni kívánó nem kormányzati szervezetek aktivistái ellen Lengyelországban, illetve Spanyolországban.Érdekes módon Románia kimaradt a szélsősáégesen antidemokratikus országok emélítése közül,
