Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden közölte, hogy nem lesz semmiféle hatalomátadás utódai számára Fehéroroszországban, és ez a kérdés szóba sem került Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott csúcstalálkozóján Szocsiban.
„Bármiféle hatalomátadás kizárt Fehéroroszországban. Egyszer már megmondtam: Lukasenka elnök után semmiféle gyerekek, unokák vagy dédunokák nem jöhetnek szóba erre a tisztségre. Minden az alkotmány és a törvények alapján fog zajlani” – hangsúlyozta az államfő, akit a hivatala idézett az orosz-fehérorosz együttműködésről tartott tanácskozáson.
„Mint mondtam, az új alkotmányt elfogadjuk jövő év januárjában vagy februárjában. Ez lesz a hatalomátadás” – jelentette ki. Tagadta a sajtóban megjelent értesüléseket, miszerint a hatalomátadás kérdése felmerült volna a február 22-i csúcson. Egyben hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország belügyei kizárólag Fehéroroszországra tartoznak.
Lukasenka februárban jelentette be, célszerűnek tartja, hogy az új alkotmányról tartandó népszavazást a helyhatósági választásokkal együtt rendezzék meg, legkésőbb 2022. január 18-án.
A fehérorosz elnök közölte, hogy orosz hivatali partnerével az országaikat érintő bizalmas hírszerzési információkat és dokumentumokat cseréltek ki. Mint mondta, a destruktív erők most a tüntetési hullám fenntartásán fognak dolgozni hamis hírek és információk felvetésével.
Oleg Voinov vezérőrnagy, a fehérorosz védelmi minisztérium nemzetközi katonai kapcsolatokért felelős részlegének vezetője kedden közölte, hogy először írtak alá stratégiai együttműködési partnerségről szóló megállapodást a fehérorosz és orosz védelmi tárcák az elkövetkező öt évre.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával.
A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőt elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választás óta hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek a megmozdulások során. A hatóságilag nem engedélyezett tüntetéseken való részvétel miatt büntetőeljárások ezrei indultak, és az ellenzék több vezetőjét is bíróság elé állították.(MTI)
