Kis példabeszéd az oltások rizikójáról. Ha egy tanítónak van egy doboz bonbonja, amiben 30 szem csokoládé bonbon van, s a tanító tudja, hogy a dobozban 2 vagy 3 szem csokoládé mérgezett és halált okozhat, akkor szétoszthatja vajon ezt a doboz csokoládét az osztályában levő gyerekek között, mondván, hogy a 30 szem csokoládéból „csak” 2 darab mérgezett?
Körülbelül ez a helyzet az oltásokkal is. És az illetékesek sok helyen, így Romániában is mégis szétosztják a képletes mérgezett bonbont, noha jól tudják , a dobozban mérgezett szemek is vannak.
Már maguk a covid-projektet kiszolgáló kutató-orvosok sem tagadhatják, hogy a minden idők legagresszívebb oltáskampányának „covid-ellenes csodaszerei” valójában nagy kockázatú kísérleti szerek. Ezek között első helyen az AstraZeneca covid-vakcinája, mely nyilván jóval több embernek okozott egészségkárosodást, vagy okozta a halálát mint azt a médiában elismerték, nyilvánosságra hozták.
Mindezek ellenére Romániában mai napig nem vonták vissza a kétes oltóanyagot. Ennek következtében még az oltáspártiak közül is egyre többen mondják vissza az oltási regisztrációt, vagy egyszerűen nem jelennek meg a beprogramozott időpontban.
Német és norvég kutatók is arra a következtetésre jutottak, hogy van összefüggés az AstraZenecával való oltás és a trombózisos esetek közt – írja a TrialSiteNews. A német Institut für Transfusionsmedizin und Immunologie (ITI) nevű tudományos intézmény kutatói a New England Journal of Medicine (NEJM) nevű tudományos szaklapban tették közzé vizsgálatuk eredményét.
A tudósok a trombózist elszenvedő páciensek vérképét vizsgálva arra jutottak, hogy az Sstrazeneca-oltás által kiváltott immunválasz – ritka esetekben – valóban okozhat vérrögképződést.
A szakértők javaslatot tettek a jelenség hivatalos elnevezésére is: lényegében „oltás által kiváltott immuntrombocitopéniának” (vaccine-induced immune thrombotic thrombocytopenia – VITT) neveznék.
A német kutatók összesen 11 olyan páciens vérképét vizsgálták meg, akinél vérrögöt vagy alacsony vérlemezkeszámot diagnosztizáltak 5–16 nappal az oltást követően. Közülük 2 férfi és 9 nő volt. Életkoruk 22 és 49 év közé esett, átlagéletkoruk pedig 36 év volt. A trombózist az oltás utáni ötödik és tizenhatodik nap közt szenvedték el, közülük hatan el is hunytak a vérrögképződés miatt.
