Jócskán bekavart az Európai Unió papírforma szerinti oltáspropagandájába az, hogy az AstraZeneca covid-oltásának rovására egyre több haláleset írható.
Hétfőn a Reuters hírügynökség tette közzé, hogy hétvégén Dániában is emberéletet követelt a „csoda vakcina”, egy 60 éves, egészséges asszony halt meg nemsokára azután hogy beadták neki az oltást. A nő halálát vérrög okozta, azonban a Reuters cikke szerint az eddigi halálesetnél jóval furcsább és súlyosabb tünetekkel jelentkezett a baj, amibe végül a nő belehalt.
Mint a leközölt cikkekből kiderült, teljesen megváltozott a vérképe az áldozatnak és rendkívül alacsony lett a vérében a vérlemezkék száma. A vérben átlagosan mikroliterenként 150 000-400 000 (150-400 G/l) vérlemezke (trombocita) található. Kóros vérzéses tünet jelentkezhet, ha a vérlemezkeszám 30 000/mikroliter alá esik (<30 G/l), de súlyos vérzéssel (akár központi idegrendszeri vérzéssel) járó tünetek általában csak akkor jelentkeznek, ha ez az érték 10 000/mikroliter alatti (<10 G/l). Ezek az értékek általában csak akkor mutathatóak ki, ha a beteg súlyos, előrehaladott vérképzést akadályozó betegségben szenved, mint például limfómában, leukémiában. Tehát a beadott oltás után az addig egészséges asszonynak olyan lett a vére mintha előrehaladott leukémiája lett volna.
És nehéz lesz elhinni, a már megszokott hivatalos mentegetőzést, hogy a történteknek valószínűleg nem lehet köze az oltáshoz.
Az elmúlt napokban ugyanis egyre több helyről jelezték, hogy a covid-oltás miatt emberek haltak meg. Nem kell különösebben oltásellenesnek lenni ahhoz, hogy az ember elgondolkodjon, ha a rövid távú mellékhatásokkal ennyire nincsenek tisztában a vakcina gyártói, mégis mi a helyzet a hosszú távú mellékhatásokkal vajon?
