Március 28-án, vasárnap hajnali 3 órakor egy órával előre, hajnali 4 órára kell átállítani az órákat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás.
A köznyelv úgy emlegeti, hogy ilyenkor „egy órával kevesebbet alszunk”, ami csak részben igaz, mert pontosabb az a megfogalmazás, hogy az a nap csak 23 órából fog állni.
Az utóbbi években felvetődött az óraátállítás megszüntetésének az igénye. Az Európai Bizottság korábbi (2018-as) döntésének megfelelően a tagállamok önállóan dönthetnek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit (amit télinek is neveznek, de tulajdonképpen a „normális”, természetes időszámítás), és már 2019-ben eltörölték volna az óraátállítást, de néhány EU-s ország ellenezte ezt. Ezért 2021-et szabtak meg határidőnek.
A tagállamoknak 2020 áprilisában kellett volna választ adniuk az Európai Bizottságnak, hogy melyik időszámítás mellett döntenek, de a tavaly kitört világméretű koronavírus-járvány miatt nem ez volt a prioritás.
Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta az óraátállítás megszüntetését célzó európai bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg. A képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott uniós tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és a 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta.
