Aktuális, Társadalom

Pünkösd ünnepe és a csíksomlyói búcsú története

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, mozgó ünnep, neve a görög pentekosztész, magyarul „ötvenedik” szóból ered. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, és a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Pünkösd ünneplésében mai napig keverednek a keresztény, illetve az ősi pogány, ókori római elemek.

 

A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A római birodalomban május folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

A kereszténység egyik legnagyobb, legszentebb ünnepe pünkösd, a magyarság körében örvendetes módon megmaradt, s külön büszkesége lehet az erdélyi magyar embernek, hogy az egyre elértéktelenedő, gyakran keresztényellenes modern Európában a mi tájainkon még tiszta szívvel és igaz hittel ünneplik a Szentlélek eljövetelét magyarok százezrei.

 

A csíksomlyói búcsú története

 

A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt.

Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatja a híveket és arra hivatkozik, hogy “igen sok nép jár Somlyóra, Szűz Máriát tisztelni.” Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.

 

 

Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik.

1567-ben éppen ezért gyűltek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép.

A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és a Szűz Mária tisztelete. Igaz az is, hogy a Szűzanya soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét.

Voltak idők, amikor háborúk, vagy gáncsoló rendszerek zavarták az ősi szokás rendszeres gyakorlását. De mihelyt megszűntek az akadályok, hiánytalanul helyre állt a rend. A makacs székely, amit egyszer bevett a fejébe, életvitelébe, egykönnyen nem mond le róla.

Nagyon érdekes és vallástörténeti szempontból is egyedülálló, hogy az erdélyi magyarok, mind a Partiumban mind Székelyföldön per „édesanyánknak” titulálják Szűz Máriát. A keresztény világban sehol nem tapasztalható ez a fajta kötődés Jézus anyjához, csak Erdélyben.

Abonează-te
Notificare la
guest

0 Comentarii
Feedback instant
Vezi toate comentariile