Kedden Törökország volt a helyszíne az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalások legutóbbi fordulójának. Az ukrán fél írásos javaslattal állt elő a két nemzet közötti békeszerződés megkötésére – mondta Vlagyimir Medinszkij orosz főtárgyaló a médiának az ülés után, amelyet „érdeminek”minősített . Medinszkij szerint az elhangzott javaslatot megfontolásra továbbítják Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Íme, mi derült még ki a megbeszélések után.
Az orosz és ukrán delegációk isztambuli találkozója után Oroszország bejelentette, hogy „drasztikusan csökkenti” katonai aktivitását Kijev és Csernyihiv térségében (utóbbi a fővárostól északra található).
A védelmi minisztérium közleményében arra hivatkoznak, hogy tárgyalásokat folytatnak Ukrajna semlegességéről és atomfegyvermentességéről, illetve a biztonsági garanciákról. A támadások visszafogásával állításuk szerint a kölcsönös bizalmat erősítenék, és a további tárgyalásokhoz szükséges feltételeket akarják megteremteni. A közlemény szerint a végső cél, hogy írásos megállapodást kössenek a fentiekről, írja az orosz TASZSZ hírügynökség.
A megbeszélés után az ukrán delegáció tagjai azt mondták, semleges státuszt ajánlottak Oroszországnak, vagyis Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz, amely katonai létesítményt sem hozhatna létre a területén. Cserébe biztonsági garanciákat kérnek, ami azt jelenti, hogy ha mégis támadás érné Ukrajnát, egyes országok védelmet nyújtanának számára, hasonlóan a NATO működéséhez. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Törökországot, Franciaországot és Németországot említette lehetséges garanciaként.
Az ukránok 15 éves konzultációs periódust ajánlottak a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigettel kapcsolatban, de ez csak teljes tűzszünet esetén léphetne életbe, írja a Reuters. Podoljak Twitter-posztja alapján megállapodnának, hogy 15 éven belül mindenképp rendezik a kérdést, de csakis tárgyalásos úton, nem katonailag.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a tárgyalások azonnali gyakorlati hatása a katonai tevékenységek deeszkalációja lesz Ukrajna egyes részein. Konkrétan ígéretet tett arra, hogy „drámai módon” csökkenti tevékenységét Csernyigov és Kijev, a főváros közelében.
David Arakhamia, Medinszkij tárgyalópartnere az ukrán delegációban elmondta, hogy Kijev az észak-atlanti szerződés 5. cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciát kért. Lehetséges békefenntartó keszesekként az Egyesült Királyságot, Kínát, az Egyesült Államokat, Törökországot, Franciaországot, Kanadát, Olaszországot, Lengyelországot és Izraelt nevezte meg. Közülük néhányan megadták előzetes megállapodásukat – mondta. Medinszkij szerint Oroszország is az egyik kezes lesz.
A javaslatban Ukrajna ígéretet tett arra, hogy nem csatlakozik semmilyen katonai szövetséghez, nem fogad be külföldi katonai bázisokat vagy külföldi csapatokat – mondta Medinszkij.
A javaslat szerint még a hadgyakorlatokhoz is a kezesek előzetes jóváhagyása szükséges. Kijev azt is megígérte, hogy nem törekszik tömegpusztító fegyverek, köztük nukleáris fegyverek beszerzésére – tette hozzá az illetékes. De cserébe Oroszország nem fogja kifogásolni, hogy Ukrajna egyszer csatlakozzon az EU-hoz.
Krím, Donbász kérdése megoldatlan egyelőre.
Medinszkij szerint Kijev ígéretet tett arra, hogy nem alkalmaz katonai erőt Ukrajna vagy a szakadár donyecki és luganszki régiók feletti szuverenitásának visszaállítására. Hangsúlyozta, Moszkva nem kötelezte el magát, hogy egyetlen békeszerződés végleges változatában is szerepeljen az ukrán megfogalmazás.
Oroszország területe részének tekinti a Krím-félszigetet, és szeretné, ha ezt
Kijev is elismerné.
A Donyecki és Luganszki Népköztársaságot is szuverén államként ismerte el néhány nappal azelőtt, hogy a múlt hónapban megindította volna Ukrajna elleni támadást.
Medinszkij szerint Kijev nem közölte, hogy lemond-e Donyeck és Luganszk területi igényéről. Február előtt Ukrajna Donyeck és Luganszk egy részét ellenőrizte, de a régiókat saját területének tekinti.
Arakhamia egyértelművé tette, hogy Kijev fenn fogja tartani a szuverenitását az egész terület felett, amellyel Ukrajna rendelkezett, amikor 1991-ben kikiáltotta függetlenségét, mondván, ebben a kérdésben nem lehet kompromisszumot kötni.
Új feltételeket szabtak a Zelenszkij-Putyin találkozóhoz-
Kijevnek tett újabb engedményként Moszkva beleegyezett, hogy a leendő békeszerződésről szóló tárgyalások utolsó szakaszaként találkozót szervez Vlagyimir Putyin orosz elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij között.
Forrás: RT.com
