Ernst Wolff közgazdász úgy véli, hogy a politikai és vállalati vezetők rejtett szövetsége kihasználja a járványt azzal a céllal, hogy összeomlassza a nemzetgazdaságokat és bevezesse a globális digitális valutát, valamint az Új Világrendet.
Hogyan lehetséges, hogy a világ több mint 190 kormánya a COVID-19 világjárványt szinte teljesen azonos módon kezelte és a zárlatok, maszkkötelezettségek és oltási kártyák mára mindenhol mindennapossá váltak?
Hogyan lehetséges, hogy minden országban még a propaganda-szólamok is azonosak? (lásd: „Vagy beoltatja magát vagy meghal”)
A válasz talán a Young Global Leaders iskolában rejlik, amelyet Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum vezetője alapított és vezetett, és amelyen a mai prominens politikai és üzleti vezetők közül sokan átmentek a csúcsra vezető úton.
Schwab Great Reset tervéről már sok cikket írtunk, de a végrehajtó mechanizmusról is itt az ideje beszámolni! Ezért ezt a teljes cikket lefordítottam számotokra! (SBG Buddha – VilagHelyzete)
Ernst Wolff német közgazdász, újságíró és író a német Corona Bizottság podcast videójában elárult néhány olyan tényt Schwab „Young Global Leaders” iskolájáról, amelyek fontosak a világjárvány idején zajló világesemények megértéséhez.
Bár Wolff elsősorban a globalista pénzügyi rendszer kritikusaként ismert, az utóbbi időben arra összpontosít, hogy fényt derítsen arra, hogy szerinte mi a rejtett napirend a világszerte bevezetett COVIDellenes intézkedések mögött.
Rejtélyes kezdetek
A WEF a nyilvánosság számára leginkább a svájci Davosban minden év januárjában megrendezett éves konferenciáiról ismert, amelyek célja, hogy összehozza a világ politikai és üzleti vezetőit, hogy megvitassák az aktuális problémákat. Ma a globalista hatalmi elit egyik legfontosabb hálózata a világon, amelyet mintegy ezer multinacionális vállalat finanszíroz.
A WEF-nek, amelyet 1987-ig eredetileg Európai Menedzsment Fórumnak hívtak, már a legelső, 1971. februári ülésén sikerült összehoznia 31 nemzet 440 vezetőjét, ami – mint Wolff rámutat – váratlan eredmény volt egy olyan valakitől, mint Schwab, akinek előtte nagyon kevés nemzetközi vagy szakmai tapasztalata volt. Wolff úgy véli, hogy ennek oka Schwab egyetemi tanulmányai során szerzett kapcsolatainak köszönhető, többek között annak, hogy nem kisebb személyiséggel, mint Henry Kissinger volt nemzetbiztonsági tanácsadóval és külügyminiszterrel tanult együtt.
Wolff arra is rámutat, hogy amíg Schwab ott volt, a Harvard Business School éppen egy saját menedzsmentfórumot tervezett, és lehetséges, hogy a Harvard végül rá bízta a szervezés feladatát.
A fórumon kezdetben csak a gazdasági élet szereplői vettek részt, de hamarosan politikusok, a média prominens személyiségei (többek között a BBC és a CNN munkatársai), sőt hírességek is megjelentek.
Schwab Fiatal Globális Vezetői: A ‘Great Reset’ (nagy újrakezdés) inkubátora?
Schwab 1992-ben párhuzamosan létrehozta a Global Leaders for Tomorrow iskolát, amelyet 2004-ben Young Global Leaders néven újraalapítottak.
Közülük négyen Németország korábbi és jelenlegi egészségügyi miniszterei, köztük Jens Spahn, aki 2018 óta szövetségi egészségügyi miniszter. Philipp Rösler, aki 2009 és 2011 között volt egészségügyi miniszter, 2014-ben Schwab a WEF ügyvezető igazgatójává nevezte ki.
Az iskola névsorában olyan nevek is szerepelnek, mint Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke, akinek szigorú lezárási intézkedéseit a globális egészségügyi hatóságok üdvözölték; Emmanuel Macron, Franciaország elnöke; Sebastian Kurz, aki a közelmúltig Ausztria kancellárja volt; Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke; Jean-Claude Juncker, Luxemburg korábbi miniszterelnöke és az Európai Bizottság elnöke; valamint Annalena Baerbock, a német Zöldek vezetője, aki a párt első számú kancellárjelöltje volt az idei szövetségi választásokon, és aki még mindig versenyben van Merkel utódjáért.
Mindezen politikusok, akik az elmúlt két évben voltak hivatalban, a COVID-19 világjárványra adott kemény válaszokat részesítették előnyben, ami történetesen a kormányuk hatalmát is jelentősen megnövelte.
Az iskola öregdiákjainak listája azonban nem korlátozódik a politikai vezetőkre. A magánipar számos vezetőjét is ott találjuk, köztük a Microsoft Bill Gatesét, az Amazon Jeff Bezosát, a Virgin Richard Bransonját és a Clinton Alapítvány Chelsea Clintonját.
Ismét mindegyikük támogatását fejezte ki a világjárványra adott globális válaszlépésekkel kapcsolatban, és sokan jelentős nyereséget realizáltak az intézkedések eredményeként.
Wolff úgy véli, hogy a WEF és a Global Leaders iskola mögött álló emberek azok, akik valóban meghatározzák, hogy kik lesznek politikai vezetők, bár hangsúlyozza, hogy nem hiszi, hogy Schwab maga hozza meg ezeket a döntéseket, hanem csupán közvetítő. Kiemeli továbbá, hogy az iskola öregdiákjai között nemcsak amerikaiak és európaiak vannak, hanem ázsiai, afrikai és dél-amerikai emberek is, ami azt jelzi, hogy az iskola valóban világméretű.
Schwab és a WEF 2012-ben még egy intézményt alapított, a „Global Shapers Community”-t, amely az általuk vezetői potenciállal rendelkezőnek ítélt, 30 év alattiakat tömöríti a világ minden tájáról.
A programon eddig mintegy 10 000 résztvevő ment keresztül, és rendszeresen 400 városban tartanak találkozókat. Wolff úgy véli, hogy ez egy újabb próbatétel, ahol a jövő politikai vezetőit választják ki, vizsgálják és készítik fel, mielőtt a világ politikai apparátusában elhelyezkednének.
Enrnst Wolff rámutat, hogy a Global Leaders iskola végzősei közül csak nagyon kevesen szerepelnek a saját önéletrajzukban.
Azt mondja, hogy csak egy esetben látta ezt feltüntetve: Richard Werner német közgazdászéban, aki az intézményrendszer ismert kritikusa. Wolff szerint úgy tűnik, hogy az iskola még a rendszer kritikusait is szívesen veszi fel soraiba, hiszen a végzettek között van Gregor Hackmack, a Change.org német vezetője is, aki a 2010-es évfolyam tagja volt. Wolff szerint ennek oka, hogy a szervezet igazságosnak és kiegyensúlyozottnak akarja mutatni magát, bár azt is biztosítani akarja, hogy kritikusai ellenőrzött ellenzékiek legyenek.
A másik közös vonás a Global Leaders végzősökben, hogy legtöbbjüknek a programban való részvételtől eltekintve igen gyér az önéletrajza, mielőtt hatalmi pozícióba emelkedtek volna, ami arra utalhat, hogy a Schwab intézményeihez fűződő kapcsolatuk a döntő tényező a karrierjük elindításában.
Ez leginkább akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az iskola öregdiákjait nyilvánosan olyan kérdésekről kérdezik, amelyekről nem kaptak előzetes utasítást, és gyakran elég nyilvánvaló, hogy nehezen tudnak válaszolni. Wolff azt állítja, hogy szerepük csupán annyi, hogy szócsőként szolgáljanak azoknak a beszédtémáknak a közvetítésére, amelyeket a mögöttük álló árnyékban ülők a nyilvános vitában megvitatni akarnak.
Schwab „Igen-emberei” akcióban
Ez különösen nyilvánvaló volt a legtöbb országnak a világjárványra adott válaszában, ahol a két évvel ezelőtt még a vírusokról semmit sem tudó politikusok hirtelen azt hirdették, hogy a Covid súlyos egészségügyi válsághelyzet, amely indokolja az emberek otthonukba zárását, üzleteik bezárását és egész gazdaságok tönkretételét.
Az iskola működésének pontos meghatározása nehéz, de Wolffnak sikerült megtudnia róla valamit. Az iskola korai éveiben az egyes osztályok tagjai egy év alatt többször is találkoztak, beleértve egy tíznapos „vezetői képzést” a Harvard Business Schoolban.
Emmanuel Macront és Peter Buttigieget például kevesebb mint öt évvel ezelőtt választották ki az iskolába, ami azt jelenti, hogy lehetséges, hogy politikai tisztségük alatt rendszeresen részt vettek a Fiatal globális vezetőkkel kapcsolatos programokon és valójában még ma is részt vesznek rajtuk.
„A Covid-19 világjárvány az első lépés az emberiség feletti, eddig soha nem látott ellenőrzésre.”
A gazdagság és befolyás világméretű hálózata
A WEF jelenlegi kuratóriumában olyan kiválóságok ülnek, mint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója és az Európai Központi Bank jelenlegi elnöke; Rania jordániai királynő, akit a Forbes a világ 100 legbefolyásosabb nője közé sorolt; és Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója, a nemzetközi szinten legnagyobb, évente mintegy 9 billió dollárt kezelő befektetési alapkezelő vállalat, a BlackRock vezérigazgatója.
Az iskola végzősei közötti kapcsolatokat nyomon követve Wolff állítása szerint látható, hogy a Global Leaders programokban való részvételük után is sokáig támaszkodnak egymás kezdeményezéseinek támogatására.
Wolff úgy véli, hogy számos elitegyetem szerepet játszik a WEF által meghatározott folyamatban, és nem szabad többé úgy tekinteni rájuk, mint akik a politikán és a gazdaságon kívül működnek.
Példaként említi a Harvard Business Schoolt, amely évente dollármilliókat kap az adományozóktól, valamint a Harvard Közegészségügyi Iskolát, amelyet átkereszteltek Harvard T. H. Chan Közegészségügyi Iskolára, miután 350 millió dollárt kapott a hongkongi születésű milliárdostól, Gerald Chantól. Ugyanez igaz a Johns Hopkins Közegészségügyi Iskolára is, amelyből Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola lett, miután a médiamogul Michael Bloomberg 2018-ban 1,8 milliárd dollárt adományozott az iskolának.
Wolff szerint azonban a WEF befolyása messze túlmutat azokon, akik a Global Leaders és Global Shapers programokon keresztülmentek, mivel az éves davosi konferenciákon részt vevők száma sokkal nagyobb, mint sokan gondolnák; megemlíti, hogy információi szerint évente körülbelül 1500 magánrepülőgép hozza a résztvevőket az eseményre, ami túlterheli a svájci repülőtereket.
A nagyvállalatok és a kormányzat szövetsége
Wolff úgy véli, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) tevékenységének fő célja a nagyvállalatok és a nemzeti kormányok közötti magas szintű együttműködés elősegítése és előmozdítása, aminek már most is látjuk a megvalósulását.
