Egyre furcsább virológiai és „járványügyi” felvetések látnak napvilágot a nemzetközi „covidsajtóban”. Az egyes vírusok képesek egymással harcolni annak érdekében, hogy eldőljön, melyikük okozhat fertőzést egy sejtben: úgy tűnik, hogy a megfázást okozó rhinovírus le tudja győzni a SARS-CoV-2-t, állítják most a kutatók.
Tudta például, hogy a covid tesztelésére használt PCR tesztek nem tudnak megbízható módon különbséget tenni a közönséges náthát okozó koronavírusok termelte ellentestek és a SARS koronavírusok termelte ellentestek között, Magyarán, ha náthás embert tesztelnek a jelenleg forgalomban levő PCR tesztekkel, akkor is covid pozitív eredményt kapnak. Ismerünk legalább további két koronavírust (HCoV-OC43 és HCoV-HKU1, de lehet több is), amelyek közönséges náthát okoznak, és akár 1-2 évig is kimutatható az ellenük termelt IgG ellenanyag a betegben. Ezek az antitestek nagyon hasonlóan viselkednek, mint a SARS-CoV-2 ellen termelt antitestek. Kétséges, hogy a futószalagon gyártott PCR tesztek meg tudják ezeket az ellentesteket egymástól különböztetni!
Elég sok kérdőjelt vet fel tehát az a friss bejelentés, miszerint egyes vírusok képesek egymással harcolni annak érdekében, hogy eldőljön, melyikük okozhat fertőzést egy sejtben: úgy tűnik, hogy a megfázást okozó rhinovírus le tudja győzni a SARS-CoV-2-t. Vajon mit takar ez a nagy „felfedezés”?
A rhinovírus annyira elterjedt, hogy még ha rövid életű is a felfedezés hozta előny, az mindenképpen hasznos lehet a koronavírus elleni harcban – vélekednek az eredményeket közreadó glasgow-i kutatók. A BBC cikkének magyarázata szerint hogy megértsük a vírusok közti harcot, képzeljük el az orrunkban, torkunkban és tüdőnkben található sejteket megannyi apró házként. Ha egy vírus beköltözik valamelyikbe, nyitva is hagyhatja maga mögött az ajtót, hogy még többen jöjjenek vele, de be is csaphatja maga mögött, megtartva magának az egész házat.
Nem osztozik a házon a rhinovírus
Az utóbbi viselkedésformára jó példa az influenzavírus, amely teljes mértékben magányosan szeret „dolgozni”, míg az adenovírus szívesen megosztja másokkal is házát, ha már egyszer bejutott abba. A koronavírussal kapcsolatosan eddig még nem volt ismert, mennyire nyitottak erre a típusú közös háztartásra – főként, mivel az elmúlt egy év távolságtartása nagy mértékben lassította az összes vírus terjedését, így pedig nehéz volt bármit is tanulmányozni.
A Glasgow-ban található Víruskutató Központ munkatársai a légutakat belülről bélelő szövethez hasonlatos felületet állítottak elő, majd SARS-CoV-2-vel és rhinovírussal fertőzték meg. Utóbbi az egyik legelterjedettebb vírus a világon, a nátha okozója.
Ha a két vírust egyszerre szabadították rá a sejtekre, a CSAK rhinovírusnak sikerült fertőzést okoznia.
Ha a rhinovírus egy nappal előbb került a sejtekbe, esélyt sem hagyott az új koronavírusnak, ha pedig az már előbb bejutott, akkor kiütötte onnan.
Pablo Murcia, a kutatás egyik vezetője szerint ez nagyon nagy felfedezés: magas rhinovírus-prevalencia mellett ugyanis nem tudnak új koronavírusos fertőzések bekövetkezni.
A jelenség egyébként nem példa nélküli: 2009-ben a sertésinfluenza terjedésének vetett véget egy komolyabb rhinovírus-járványkitörés.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a rhinovírus olyan immunválaszt vált ki a sejtekben, amely
hatására a SARS-CoV-2 nem tud elkezdeni szaporodni.
Ha ezt az immunválaszt blokkolták, akkor a koronavírus úgy viselkedett, mintha a rhinovírus ott sem lenne.
A rossz a jóban az, hogy a rhinovírus-fertőzés elmúltával a koronavírus már meg tudja fertőzni a sejteket. Murcia ezért megjegyezte, hogy az oltás, a higiéniai intézkedések és a vírusok interakciója tudják csökkenteni a koronavírusos megbetegedések számát, de a legnagyobb hasznuk az oltásoknak van.
Lawrence Young, a Warwick Medical School szakértője szerint a kutatás arra mutat rá, hogy a téli időszakban, amikor a rhinovírus elterjedtebb, hatása lehet a koronavírus terjedésére és az általa az emberekre rótt teherre, de pontosan még nem tudni, mit jelent mindez a következő telek szempontjából. A koronavírus még sokáig velünk lesz és a távolságtartás miatt most kevésbé terjedő vírusokkal szemben csökkenő immunitás révén azok erőteljesebben térhetnek vissza. Ez azt is jelentheti, hogy a következő telek influenzajárványai és egyéb légúti megbetegedései súlyosabbak lehetnek, mint a korábbiak voltak.
A felnőtteknél a náthát az esetek túlnyomó többségében rhinovírusok okozzák.
Leggyakrabban ősszel és télen fertőznek.
Az alacsonyabb D-vitamin szint mellett a sok zárt térben töltött idő, a nem ismert vagy kezelt allergia vagy reflux tartós gyulladást okoz az orr nyálkahártyáján, ami hajlamosít a fertőzésre.
Egy felnőtt átlagosan évente 2-3 alkalommal kapja el a rhinovírust.
( Forrás: BBC News)
