Mint hírportálunkon is olvashatták, hatalmas felháborodást váltott ki az az eset, mely sajtónyilvánosságra jutott, miszerint egy osztrák hercegecske, Josef-Emanuel Leopold Marie von und zu Liechtenstein a kovásznai RMDSZ közeli vadásztársaság bábáskodása mellett kilőtte Európa legnagyobb hímmedvéjét, az öreg Artúrt. A kékvérűnek mondott, élvezetből állatokat öldöső trófeavadászt persze az egész kovásznai illetékesi-társulat, azonnal megpróbálta tisztára mosni. Hogyne tennék, hiszen Kovászna megyében is régi gond a medvehelyzet, csak a valós okokról nem hajlandó senki érdemben beszélni, éspedig arról, miért is léphetett fel az úgynevezett „medveveszély” és az állítólagos túlszaporulat.
Beszállt a szerecseny- azaz hercegmosdatásba maga Tánczos Barna, RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter is, aki elég suta nyilatkozatokban próbálta úgy kiszedni a medvekakából a kékvérű trófeavadászt, hogy közben ne hergelje tovább a felháborodott közvéleményt és az állatvédőket. Hát nem sikerült neki.
Az sem tisztázott, ha ahogy a szerecsenymosdatók előadták, tulajdonképpen egy veszedelmes nősténymedve kilövésére kaptak engedélyt és a kékvérű izéke annak a mackónak a kivégzésére fizetett be 7000 eurót, hogy állunk azzal a szabályzattal, miszerint veszedelmesnek ítélt dúvadat kimondottan és CSAKIS a helyi erdészeti és vadásztársulat vadásza lőhet ki és nem külföldi trófeavadászok?
Az egész székelyföldi medvemizéria évek óta nagyon homályos és visszataszító. A Kárpátok rengetegeiben ugyanis nagyjából megszűnt a normális, törvényesen előírt vadgazdálkodás, mely az erdészeteken keresztül ellenőrzi a vadállomány szaporulatát, és ami fontos, ha a szükség úgy kívánja, szervezi azoknak a vadaknak az etetését, melyek a környezeti tényezők miatt ( például a drasztikus erdőirtások miatti térvesztés) természetes úton nem juthatnak elég táplálékhoz s ezért törnek be az emberlakta településekre.
Egyáltalán, miért teljesen átláthatatlan évek óta a székelyföldi vadgazdálkodás?
Hogyan lehetséges az, hogy amit a Ceausescu korszak erdészei és vadászai meg tudtak tenni, azt a tulipános demokrácia erdészetei nem teszik meg?
Az RMDSZ ottani képviselői sem megoldást akarnak, hanem medveirtást. Gondolhatnám azt is, hogy nyilván a polgárok medvék által megölt lábasjószágaiért aggódnak, meg az okozott károkért, de összerakva a képet és 7000 eurós vadásztarifákat, melyek ki tudja, milyen elszámolásra jutnak a túl laza erdészetek és vadásztársaságok rovásán, én inkább azt kell, feltételezzem, hogy a medvevadászatban is csak jó kis suskus, pénzhozó ügylet lapul.
Hiszen ahhoz, hogy világos képet kapjunk a valós medvehelyzetről, fel kellene tárni az erdők helyzetét, beleértve a törvénytelenül kivágott erdőket is persze, a vadásztársaságok és erdészetek hanyag és átláthatatlan működését, ügyködését, egyszóval egy csomó olyan tényt kellene felszínre hozni, minek felszínre hozása nyilván nem tetszene a Székelyföldi tulipános kiskirályoknak, akik nem a vadgazdálkodás normalitásában látják a megoldást, hanem a nagy medvevadászatokban, melyek nyilván szép kis eurókat hoznának ott az zsebekbe.
Tánczos Barna azt is elmondta a sajtónak, hogy a kilőtt medve bundája és koponyája nem is került Ausztriába, hanem még egy erdélyi tímár-műhelyben van.
Ez elképzelhető, hiszen a botrány ugye túl nagyot szólt.
De tessék akkor azt is megmagyarázni a kékvérű állatgyilkos, aki híres trófeavadász, akkor mi a dörmögős búbánatnak jött ide és fizetett 7000 eurót? Főleg, hogy mint írtam, veszélyes dúvadat ő nem lőhetett volna, ki sőt a törvények értelmében a kilőtt vad trófeáját sem vihette volna ki Romániából?
Gondolom a hercegecske nem málnászni érkezett az erdélyi rengetegbe. És nem első alkalommal, csak most ugye, kiderült a suskus.
Szégyen, ami a székelyföldi vadgazdálkodás háza táján történik jelenleg az RMDSZ felügyelete alatt!
Ja, és ne feledjük, a medve, ha öl, és emberlakta településre tör be, általában azért teszi, mert éhes, és mert fél, félti bocsait.
A régi hun legendákban a medve szent állatnak számított, de hol vannak a mai székely vezetők már a hun legendáktól? Jó messzire.
Artúr medve sem volt trófeavadász, mint Josef-Emanuel Leopold Marie von und zu Liechtenstein. Csak egy öreg barnamedve volt, aki most szimbóluma lett annak a ténynek, hogy a korrupt politikusoknak „hála” hogy teszik tönkre Erdély és egész Románia természeti kincseit!
Szőke Mária