Aktuális, tanulmány, Tények mögött a lényeg

Okoznak-e májelégtelenséget a COVID-oltások? – Kérdőjelek és összefüggések a titokzatos gyerek-hepatitis felbukkanása és a COVID oltás között

által Informația Liberă Nézetek: 1087

A világsajtóban egyre több cikk jelenik meg arról, hogy világszerte egy furcsa, eddig  ismeretlen hepatitis fajta betegíti meg a gyerekeket. Mivel az eddig jegyzett esetszámok számarányosan és figyelmeztetően ott bukkannak fel, ahogy nagy a COVID mRNS szérummal történt beoltottsági aránya, joggal vetődött fel a kérdés, okozhatja e a kísérleti COVID szérum a gyerekek súlyos megbetegedését és feltehetőleg nemcsak akkor, ha a gyereket oltják be a Covid-vakcinával, hanem akkor is, ha a környezetében vannak beoltott személyek, szülők, nevelők, stb.

Érdekes módon, habár egyre több dokumentum és vizsgálat igazolja a COVID oltószérumok veszélyességét, a kísérleti szer alkalmazásának nyilvánvaló szabálytalanságait, egyre több országban próbálják bevezetni a kisgyerekek beoltását is lehetővé tevő rendeletet. Ez a helyzet Magyarországon és Romániában is. Romániában külön furcsasága a dolognak, hogy az egész oltási kampány szerencsére kudarcba fulladt és több millió állítólag lejárt COVID szérumot kellett szemétbe dobni, mert az emberek nem voltak hajlandóak beoltatni magukat. A román kormány most mégis ígéretet tett az EU COVID-vezéreinek arra, hogy érvénybe léptetik a kisgyerekek oltását engedélyező szabályt. S mivel Románia nem vásárol , nem vásárolhat újabb vakcina szállítmányt, ugyanis több millió eurós sikkasztás gyanúja merült fel az oltás beszerzése kapcsán, felvetődik a több mint tragikus kérdés, esetleg a lejárt vakcinákkal oltanák be a gyerekeket?

Vannak szakértők akik úgy vélik, a furcsa, sorozatos májbetegségeknek autoimmun sárgaság a neve ennek és a COVID vakcina okozza.

Az auto/alloimmun hepatitis (AIH) egy gyulladásos májbetegség, amelyet szövettanilag a portális traktusban sűrű mononukleáris sejt-infiltrátum, szerológiailag pedig nem szerv- és májspecifikus antitestek jelenléte, magas transzaminázszintek és megnövekedett IgG-szint jellemez.

Autoimmun hepatitis

Az autoimmun hepatitis olyan állapot, amelyben az immunrendszer antitesteket fejleszt, és aktiválja az immunsejteket, amelyek megtámadják a májat, gyulladásos folyamatot okozva, amely májsejt-sérülést és fibrózist eredményez.

Ha nem kezelik, az autoimmun hepatitis (AIH) cirrózishoz és végső soron májelégtelenséghez vezethet. Korai diagnózis és kezelés esetén az autoimmun hepatitis immunszuppresszív gyógyszerekkel kezelhető.

Kezelés

Ha korán diagnosztizálják, az immunrendszert elnyomó gyógyszeres kezelés sikeres lehet; a lehetőségek közé tartozik a kortikoszteroidok és az immunszuppresszánsok.

Ha az autoimmun hepatitis továbbra is cirrózisig és végstádiumú májelégtelenségig terjed, májátültetésre lehet szükség.

 

Az alábbi tanulmány arra próbál rávilágítani, hogyanb okozhatja a gyerekek körében megjelenő hepatitis eseteket a COVID vakcina.

 

A Pfizer COVID szérumának mellékhatásai között fel van tüntetve a hepatitis mint lehetséges mellékhatás

 

TÖRTÉNET ÁTTEKINTÉS

  1. április 8-ig 74 olyan súlyos hepatitis esetet jelentettek, 10 év alatti gyermekeknél, amelyekre az egészségügyi tisztviselők nem tudnak magyarázatot adni.

2021 októberében egy esetjelentés, amelyben egy 47 éves, korábban egészséges férfi vett részt, meggyőző bizonyítékot mutatott be arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 oltások májgyulladást válthatnak ki.

A Journal of Hepatology közleménye megjegyezte, hogy további hét immunmediált hepatitis gyanús esetet jelentettek COVID-19 oltást követően.

Kutatók felfedezték a COVID-19-oltások által kiváltott veleszületett immunszuppressziót és más olyan zavarokat, amelyek májbetegséget okozhatnak

A közelmúltban nyilvánosságra hozott Pfizer-dokumentumok azt is mutatják, hogy a lövést követő első héten minden korosztályban átmenetileg gyengült az immunrendszer; ez a fertőzésekre való fokozott fogékonyság szerepet játszhat a hepatitisben és más májbetegségekben is?

Az Egyesült Államokban és Európában egy furcsa súlyos hepatitis kitörést jelentettek kisgyermekeknél, ami zavarba hozta a közegészségügyi tisztviselőket. A gyerekeket általános hepatitisvírus-teszttel végezték, de nem ők voltak a hibás, így az ok ismeretlen.

Graham Cooke, a londoni Imperial College fertőző betegségekkel foglalkozó professzora egy sajtóközleményben azt javasolta, hogy ha a hepatitist a COVID-19 okozta, „meglepő lenne, ha nem terjedne el szélesebb körben az országban, tekintettel a fertőzés magas előfordulására. (COVID-19) jelenleg.” 1

Úgy tűnik, hogy a COVID-19 injekciókkal való lehetséges összefüggéseket még nem tárták fel széles körben, annak ellenére, hogy az injekciókat korábban a hepatitis kialakulásával hozták összefüggésbe. Két  brit egészségügyi tisztviselő azonban kijelentette, hogy az érintett gyermekek egyike sem kapott COVID-19-oltást.

 

Titokzatos májbetegségben szenvedő kisgyermekek

 

Az Egyesült Államokban Alabamában kilenc gyermeknél alakult ki súlyos hepatitis, vagyis májgyulladás, amire az egészségügyi tisztviselők nem tudnak magyarázatot adni. Valamennyi gyermek 6 éves vagy annál fiatalabb volt, és korábban egészséges volt.   A májbetegség tünetei közé tartozik a hasmenés, hányinger és hányás, valamint egyes esetekben sárgaság. A májenzimek szintén emelkedtek.

 

 

A gyerekek közül ötnél pozitív lett a 41-es típusú adenovírus, amely légúti vírus, amely megfázást okozhat. Egészségügyi tisztviselők azt sugallták, hogy a 41-es típusú adenovírus lehet a hibás, de Dr. Wes Stubblefield, az alabamai közegészségügyi osztály körzeti orvosa bevallotta az NBC Newsnak: „Ez szokatlan. Ezt a vírust a múltban nem hozták összefüggésbe a jelek, tünetek és sérülések ezen konstellációjával.”

Mások is elutasították ezt az elméletet, mivel az adenovírusok rendkívül gyakoriak a gyermekek körében, ami azt jelenti, hogy nagyon valószínű, hogy pozitívnak bizonyulnak adenovírusokra anélkül, hogy azok okoznák a hepatitist.  2022. április 8-ig 74 hepatitises esetet jelentettek 10 év alatti gyermekeknél. A gyerekek egy része kórházi kezelésre szorult, hatan pedig májátültetésen estek át, de 2022. április 11-ig nem jelentettek halálesetet.

Az elmúlt hónapban jelentett megbetegedések számának növekedésével az Egészségügyi Világszervezet arra számít, hogy a titokzatos hepatitis betegség több esetét derítik fel gyermekeknél. Eddig a laboratóriumi vizsgálatok kizárták az A, B, C és E típusú hepatitis vírusokat, valamint adott esetben a hepatitis D-t.

„Összességében – jelentette a WHO – a jelenlegi hepatitises esetek etiológiája még mindig ismeretlen, és továbbra is aktív vizsgálat alatt áll. A további fertőzések, vegyszerek és toxinok laboratóriumi vizsgálata folyamatban van az azonosított esetekre vonatkozóan.” 7

A COVID-19-oltások hepatitist válthatnak ki

Egy 47 éves, korábban egészséges férfi esettanulmánya meggyőző bizonyítékot támaszt arra, hogy a COVID-19 oltások hepatitist válthatnak ki. „A Moderna vakcinával az immunrendszer által közvetített hepatitis” – írták a kutatók a Journal of Hepatology című folyóiratban 2021 októberében –, „már nem véletlen, hanem megerősítették”.

Az esetjelentésben szereplő férfi 2021. április 26-án kapta meg az első Moderna COVID-19 oltást. Három nappal később rosszullét és sárgaság alakult ki nála, a bőr besárgulása, amely akkor fordulhat elő, ha a máj nem dolgozza fel hatékonyan a vörösvértesteket. ; ez a hepatitis ismertetőjele, és a fent említett gyermekek némelyike ​​által tapasztalt tünet.

 

A férfinél négy évvel korábban ellenőrizték a májműködését, a tesztek visszaálltak a normális eredményre, és nem használt acetaminofent, ami májkárosodást okozhat, és csak minimális alkoholfogyasztást. Mégis, három nappal a lövés után a májvizsgálatok a következő eredményeket mutatták: 9

„Az április 30-i vizsgálatok a szérum bilirubint 190 μmol/L (normál 0-20), alanin aminotranszferáz (ALT) 1048 U/L (normál 10-49), alkalikus foszfatáz (ALP) 229 U/L (normál 30-130) értéket mutattak. )…”

Június végére a férfi sárgasága és májfunkciós tesztjei javultak, de aztán 2021. július 6-án kapott egy második adag Moderna oltást. Napokon belül visszatért a sárgaság, és a májfunkciós tesztek romlottak.

“A szövettani sérülésmintázat összhangban volt az akut hepatitisszel, az autoimmun hepatitis vagy az esetleges gyógyszer okozta májkárosodás (DILI) jellemzőivel, ami autoimmunszerű hepatitist váltott ki” – magyarázták a kutatók, hozzátéve:

„Ez az eset a Moderna vakcina másodlagos immunmediált hepatitisét illusztrálja, amely véletlen újbóli expozíció esetén a májkárosodás súlyosbodásához vezetett, és a szintetikus funkció megromlott. Ez egy jómódú embernél történt, akinek egyéb egészségügyi problémái nem voltak. Az mRNS-oltással összefüggő sárgaság szokatlanul gyors volt.”

 

Hepatitises eseteket jelentettek a COVID  injekciókat követően

 

 

A fenti esetjelentés nem egy elszigetelt eset. A Journal of Hepatology című lap megjegyezte, hogy további hét immunmediált hepatitisgyanús esetet jelentettek a COVID-19-oltást követően, köztük a Pfizer és a Moderna eseteit.

Reményeik szerint felhívják a figyelmet, hogy az oltóközpontok rutinszerűen ellenőrizzék az immunmediált hepatitis jeleit a második adag beadása előtt, és kijelentik: „Az azonosított személyek hosszú távú nyomon követése elengedhetetlen lesz ennek az immunmediált májkárosodásnak a prognózisának meghatározásához. .”

A szerkesztőnek írt külön levelükben, amelyet a Journal of Hepatology 2021 júniusában tettek közzé, a kutatók ismét aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a COVID-19-oltások hepatitist okozhatnak. Ebben az esetben egy 56 éves nőnél súlyos autoimmun hepatitis alakult ki a Moderna COVID-19 elleni első adagját követően.

Ezt megelőzően, 2021 áprilisában a kutatók egy autoimmun hepatitis esetet is leírtak, amely egy COVID-19 oltás után alakult ki, ezúttal egy 35 éves nőnél, aki három hónappal a szülés után. Autoimmun hepatitis esetén a szervezet immunrendszere tévedésből megtámadja a májat, gyulladást és károsodást okozva, és lehetséges, hogy az oltás a tüske által irányított antitesteken keresztül váltotta ki az autoimmunitást:

„Tudomásunk szerint ez az első olyan autoimmun hepatitis epizód, amelyről a COVID-19 utáni védőoltás kifejlődött, ami aggodalomra ad okot az oltás által kiváltott autoimmunitás lehetőségével kapcsolatban. Mivel az ok-okozati összefüggést nem lehet bizonyítani, lehetséges, hogy ez az összefüggés csak véletlen.

A SARS-CoV-2 fertőzés súlyos eseteit azonban autoinflammatorikus szabályozási zavar jellemzi, amely hozzájárul a szövetkárosodáshoz. Mivel úgy tűnik, hogy ezért a vírus tüskefehérje a felelős, valószínű, hogy a vakcinázással indukált tüske-irányított antitestek autoimmun állapotokat is kiválthatnak az arra hajlamos egyénekben.

 

Az immunszuppresszió a hibás?

 

Írországi kutatók 2021 novemberében megjegyezték: „A feltételezések szerint a SARS-CoV-2 megzavarhatja az öntoleranciát és autoimmun válaszokat válthat ki a gazdasejtekkel való keresztreaktivitás révén, és hogy a COVID-19 mRNS vakcinák is kiválthatják ugyanezt a választ.” Beszámoltak az autoimmun hepatitis okáról is, amely COVID-19 injekció beadása után alakult ki egy 71 éves nőnél, akinek nem voltak kockázati tényezői az autoimmun betegségre.

 

Négy nappal az injekció beadása után sárgaságot észlelt, és „kifejezetten kóros” májfunkciós tesztjei voltak. A kutatók felvetették annak lehetőségét, hogy ez egy vakcinával összefüggő, kábítószer okozta májkárosodás esete, és a többi csoporthoz hasonlóan, amelyek hasonló esetekről számoltak be, megjegyezték:

„Ezek az eredmények felvetik a kérdést, hogy a COVID-19 mRNS elleni oltás a veleszületett immunrendszer aktiválásán és az autoreaktív limfociták ezt követő nem specifikus aktiválásán keresztül vezethet-e autoimmun betegségek kialakulásához, beleértve az AIH-t, vagy kiválthat-e gyógyszer okozta májkárosodást. az AIH jellemzőivel.

A kiváltó ok, ha van ilyen, idővel nyilvánvalóbbá válhat, különösen az immunszuppresszió megvonása után. Más, oltással összefüggő autoimmun betegségekhez hasonlóan az ok-okozati összefüggést vagy a baleseti tényezőt nehéz lesz szétválasztani… De felveti a kérdést, hogy ezeknek az egyéneknek meg kell-e kapniuk a második adag mRNS COVID-19 vakcinát.

Stephanie Seneff, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezető kutatója és munkatársai szintén kiemelték a COVID-19-oltások által kiváltott veleszületett immunszuppressziót. 15

 

Az mRNS COVID-19 felvételek megtanítják sejtjeit olyan fehérje vagy fehérjedarab előállítására, amely immunválaszt vált ki, beleértve az antitestek termelését. 16  Mivel azonban a természetes mRNS könnyen lebomlik, ez azt jelenti, hogy a kísérleti génterápiának speciális szállítórendszerre van szüksége ahhoz, hogy eljuthasson a szervezet sejtjeihez.

A felvételeken erre a célra polietilénglikolt (PEG) 17 tartalmazó lipid nanorészecskéket használnak. Az mRNS lipid nanorészecskékbe (LNP-k) van csomagolva, amelyek eljuttatják a sejtekhez, és az LNP-ket „PEGilálják” – vagyis kémiailag hozzákapcsolódnak a PEG molekulákhoz a stabilitás növelése érdekében. 18

Általában, ha RNS-t fecskendeznek be a szervezetbe, az enzimek azonnal szétszedik, de a COVID-19-oltásokat kifejezetten úgy tervezték, hogy ez ne történjen meg. Mint ilyen, „az mRNS-vakcinák elősegítik a SARS-CoV-2 tüskeprotein tartós szintézisét” – írják Seneff és munkatársai a Food and Chemical Toxicology című folyóiratban.  A tüskeprotein nemcsak neurotoxikus, hanem a DNS-javító mechanizmusokat is rontja, míg az I. típusú interferonválaszok elnyomása a veleszületett immunitás károsodását eredményezi – magyarázzák.

 

A COVID-oltás mellékhatásai májbetegséget okozhatnak

 

Seneff kutatása azt sugallja, hogy a COVID-19-oltások által bevezetett genetikai módosítások arra késztethetik az immunsejteket, hogy nagy mennyiségű exoszómát bocsássanak a keringésbe. Az exoszómák extracelluláris vezikulák, amelyek fehérjét, DNS-t, RNS-t és más összetevőket tartalmaznak, és tartalmazhatnak mRNS-t a tüskefehérjével együtt. Seneff és munkatársai szerint:

„Bizonyítékokat mutatunk be arra vonatkozóan, hogy a vakcinázás mélyreható károsodást okoz az I. típusú interferon jelátvitelében, aminek sokféle káros következménye van az emberi egészségre nézve. Azok az immunsejtek, amelyek felvették a vakcina nanorészecskéit, nagyszámú tüskefehérjét tartalmazó exoszómát bocsátanak a keringésbe, valamint kritikus mikroRNS-eket, amelyek jelátviteli választ indukálnak a recipiens sejtekben távoli helyeken.

Azt is azonosítjuk, hogy a fehérjeszintézis szabályozási szabályozásában és a rákmegfigyelésben lehetséges mélyreható zavarok jelentkezhetnek. Ezek a zavarok potenciálisan ok-okozati összefüggésben állnak a neurodegeneratív betegséggel, szívizomgyulladással, immunthrombocytopeniával, Bell-bénulással, májbetegséggel, csökkent adaptív immunitással, károsodott DNS-károsodási reakcióval és daganatképződéssel.

A tanulmányukban feljegyzett egyik példában úgy tűnik, hogy a lövés vírusos reaktivációt okozott, amely májelégtelenséghez vezetett. Az eset egy 82 éves nőt érintett, aki 2007-ben hepatitis C-ben (HCV) szenvedett. Néhány nappal azután, hogy megkapta a Pfizer COVID-19 oltást, „erőteljesen megnövekedett a HCV-terhelés”, valamint sárgaság. Három héttel az injekció beadása után májelégtelenségben halt meg.

Arról is beszámolnak, hogy a mikroRNS-eket tartalmazó exoszómák felszabadulása a COVID-19-lövéseket követően megzavarhatja az IRF9 szintézist, ami csökkenti a szulfatid szintézisét a májban. Úgy vélik, hogy ez a kaszkád „valószínű tényező” lehet azokban a többszörös esetjelentésekben, amelyek májkárosodást állapítottak meg a COVID-19-oltásokat követően.

Amikor áttekintették a Vaccine Adverse Event Reporting System (VAERS) adatait, beleértve a „egyértelműen súlyos májproblémákra utaló tüneteket”, 731 eseményt azonosítottak a COVID-19 elleni oltást követően – ez az esetek több mint 97%-a 2021-ben az összes vakcina esetében.

 

Figyelembe kell venni az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által 2022 áprilisában kiadott Pfizer-dokumentumokat is. Az egyik dokumentumba bele van temetve a következő kijelentés: „A klinikai laboratóriumi értékelés a limfociták átmeneti csökkenését mutatta ki, amely az 1. adag után minden korban és dóziscsoportban megfigyelhető volt, amely körülbelül egy héten belül megszűnt…”

 

Ez azt jelenti, hogy a Pfizer tudta, hogy az injekció beadása utáni első héten minden életkorú ember átmeneti immunszuppressziót, vagy más szóval az immunrendszer átmeneti gyengülését tapasztalta az első adag után. Lehetséges, hogy ez a fertőzésekre való fokozott fogékonyság szerepet játszhat a májgyulladásban és más májbetegségekben is? Ennek kiderítésére vizsgálat indul.

 

Források és hivatkozások: InfoWars 

guest
0 Comentarii
Feedback instant
Vezi toate comentariile