A COVID-19 növekedése nincs összefüggésben a védőoltások szintjével 68 országban és az USA 2947 megyéjében címmel (Increases in COVID-19 are unrelated to levels of vaccination across 68 countries and 2947 counties in the United States) jelent meg egy tanulmány az Európai Epidemiológiai Folyóirat szeptember 30-ai kiadásában. A cikk szerzői szerint
ahol a lakosság nagyobb százaléka teljes mértékben beoltott, ott magasabb a COVID-19 megbetegedések száma.
A szerzők szerint kiemelten fontossá válik az oltások valós hatásosságával kapcsolatos tudományos bizonyítékok felülvizsgálata (hazudtak a gyógyszergyártók – a szerk). Felhívták a figyelmet arra: a BNT162b2 (Pfizer-BioNTech) vakcina 2 adagjának hatékonysága a COVID-19 fertőzés megelőzésében 39%-os, ami lényegesen alacsonyabb, mint a kísérletben igazolt 96%-os hatékonyság. A tanulmány szerzői szerint is felmerül annak lehetősége, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinából származó immunitás nem olyan erős, mint a COVID-19 vírusból való felépülés során szerzett immunitás. Végezetül arra hívják fel a figyelmet, bár erőfeszítéseket kell tenni a lakosság ösztönzésére, ezt alázattal és tisztelettel kell megtenni, és a populációk megbélyegzése több kárt okozhat, mint hasznot. Erről a kutatásról pedig már másfél hónapja tudnak idehaza. Itt olvasható a teljes tanulmány fordítása: Jelenleg világszerte a vakcinákat tartják a COVID-19 elleni küzdelem elsődleges mérséklő stratégiai eszközének.
Például az Egyesült Államokban tapasztalható újabb megbetegedések számának folyamatos növekedésével kapcsolatos narratívát az alacsony oltási arányú területekkel hozzák összefüggésbe [1]. Hasonló folyamatokat figyeltek meg olyan országokban is, mint Németország és az Egyesült Királyság [2]. Ugyanakkor Izraelben, amelyet a gyors és magas oltási aránya miatt mindenki példaképnek kezelt, a COVID-19-esetek számottevő újjáéledése is megfigyelhető [3]. Hatvannyolc országban és az Egyesült Államok 2947 megyéjében vizsgáltuk a kapcsolatot a teljesen beoltott lakosság százalékos aránya és az új COVID-19 esetek között.
Vizsgálati módszer
Az országok közötti elemzéshez az Our World in Data által szolgáltatott COVID-19-adatokat használtuk, amelyek 2021. szeptember 3-tól állnak rendelkezésre (1. kiegészítő táblázat) [4]. 68 állam adatait dolgoztuk fel, amelyek megfeleltek a következő kritériumoknak:
– rendelkeztek második dózisú vakcinával kapcsolatos adatokkal; – rendelkezésre álltak a COVID-19 fertőzéses esetekre vonatkozó adatok; – rendelkeztek népességi adatokkal; – és az adatok legutóbbi frissítése 2021. szeptember 3-át megelőző 3 napon belül történt. A 2021. szeptember 3-át megelőző 7 napra vonatkozóan államokra vonatkoztatva kiszámítottuk az 1 millió főre jutó COVID-19-eseteket, valamint a teljesen beoltottak százalékos arányát az egész lakossághoz viszonyítva. Az egyesült államokbeli megyei szintű elemzésekhez a Fehér Ház COVID-19 Team adatait [5] használtuk, amelyek 2021. szeptember 2-án álltak rendelkezésre (2. kiegészítő táblázat).
Az elemzésből kizártuk azokat a megyéket, amelyek nem jelentették a teljesen beoltottak népességen belüli százalékos adatait, így végül csak 2947 megyét vizsgáltunk. Kijelöltük azokat a megyéket (megállapítottuk a számát és százalékos arányát), ahol nőtt a COVID-19 megbetegedések száma. Megvizsgáltuk, hogy látunk-e összefüggést ezekben a megyékben a teljesen beoltottak százalékos adataival. A COVID-19 megbetegedések százalékos növekedését az elmúlt 7 nap és az azt megelőző 7 nap eseteinek különbsége alapján számítottuk ki.
Például a kaliforniai Los Angeles megyében 18 171 eset volt az elmúlt 7 napban (augusztus 26. és szeptember 1. között), és 31 616 eset az előző 7 napban (augusztus 19–25.), tehát ebben a megyében nem tapasztaltak növekedést az esetek számában. Az elemzésben használt mérőszámok folyamatos nyomkövetését biztosítjuk, adataink automatikusan frissülnek, amint a Fehér Ház COVID-19 csapata új adatokat tesz elérhetővé (https://tiny.cc/USDashboard).
Megállapítások
Országos szinten úgy tűnik, hogy nincs észrevehető kapcsolat a teljes beoltott népesség százalékos aránya és az elmúlt 7 napban tapasztalt új COVID-19-esetek között (1. ábra). Valójában a trendvonal egy marginálisan pozitív összefüggést sugall, vagyis azokban az országokban, ahol a lakosság nagyobb százaléka teljes mértékben beoltott, magasabb a COVID-19 megbetegedések száma 1 millió emberre vetítve. Nevezetesen, Izraelben, ahol a lakosság több mint 60%-a teljesen beoltott, volt a legmagasabb 1 millió emberre vetített COVID-19 eset az elmúlt 7 napban. A teljes mértékben beoltott népesség százalékos aránya és az új COVID-19-esetek közötti érdemi összefüggés hiányát még jobban szemlélteti például Izland és Portugália összehasonlítása. Mindkét országban a lakosság több mint 75%-a teljesen beoltott, és 1 millió emberre több COVID-19-es eset van, mint az olyan országokban, mint például Vietnam és Dél-Afrika, ahol lakosságuk körülbelül 10%-a teljesen beoltott. Az Egyesült Államok megyéiben is a 100 000 emberre jutó új COVID-19 megbetegedések mediánja az elmúlt 7 napban nagymértékben hasonló a teljes mértékben beoltott lakosság százalékos arányával (2. ábra). Figyelemre méltó, hogy jelentős megyei eltérések mutatkoznak az új COVID-19-esetek számában a teljes mértékben beoltott lakosság százalékos kategóriái között.
Úgy tűnik, hogy nincs jelentős tudományos tény, ami arra utalna, hogy a COVID-19-esetek csökkennének a teljes beoltott lakosság nagyobb százalékarányra történő növelésével (3. ábra). Az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) 4 megyét „magasan terjedési kockázatú” megyeként azonosított. Ezek a megyék az oltásokban legjobban teljesítő 5 megye közül kerültek ki.
Itt a lakosság szinte teljes mértékben oltott (99,9–84,3%). Chattahoochee (Georgia), McKinley (Új-Mexikó) és Arecibo (Puerto Rico) megyékben a lakosság több mint 90%-a teljesen beoltott, és mindhárom „magas terjedési kockázatú” kategóriába tartozik. Ezzel szemben a CDC által „alacsony” fertőzőképességű megyéknek minősített 57 megye 26,3%-ában (15) a teljes beoltott lakosság aránya 20% alatti.
Mivel a vakcinával szembeni teljes immunitás feltehetően a második adaggal történő második hét letelte után alakul ki, ezért ennek a hatását szerettük volna kizárni a kutatásban. Egy hónapos késleltetést alkalmaztunk a teljesen beoltott populáció százalékos arányára vonatkozóan az egyes országokban és az Egyesült Államok megyéiben. A fenti, a COVID-19-esetek és a teljesen beoltottak szintje közötti összefüggések hiányára vonatkozó fenti megállapításokat akkor is megfigyeltük, amikor egy hónapos késést vettünk figyelembe a teljesen beoltottak szintjében (1. kiegészítő ábra, 2. kiegészítő ábra).
Meg kell jegyeznünk, hogy a COVID-19 esetadatok a megerősített esetekre vonatkoznak, ami a kínálat (pl. a tesztelési kapacitások vagy a jelentési gyakorlatok változása) és a keresleti oldal (pl. az emberek azon döntésében, hogy mikor kell elvégezni a vizsgálatot) függvénye.
Értelmezés
A COVID-19 és káros következményei mérséklésének elsődleges stratégiájaként a vakcinázásra való kizárólagos támaszkodást újra meg kell vizsgálni, különös tekintettel a Delta (B.1.617.2) változatra és a jövőbeni változatok valószínűségére. Más farmakológiai és nem gyógyszeres beavatkozások bevezetésére is szükség lehet az oltási arányok növelése mellett. Az ilyen kurzuskorrekció esetén – különösen a politikai narratíva tekintetében – kiemelten fontossá válik az oltások valós hatásosságával kapcsolatos tudományos bizonyítékok megvizsgálására. Például az izraeli egészségügyi minisztérium által kiadott jelentés szerint a BNT162b2 (Pfizer-BioNTech) vakcina 2 adagjának hatékonysága a COVID-19 fertőzés megelőzésében 39%-os [6], ami lényegesen alacsonyabb, mint a kísérletben igazolt 96%-os hatékonyság [7]. Annak lehetősége is felmerül, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinából származó immunitás nem biztos, hogy olyan erős, mint a COVID-19 vírusból való felépülés során szerzett immunitás [8].
Az immunizálás után 6 hónappal az mRNS-vakcinákkal szembeni immunitás jelentős csökkenéséről számoltak be [9]. Annak ellenére, hogy a védőoltások védelmet nyújtanak az egyéneknek a súlyos kórházi kezelés és a halál ellen, a CDC megállapítása szerint (2021 januárja és májusa között) 0,01-ről 9%-ra, illetve 0-ról 15,1%-ra emelkedett a kórházi kezelések és a halálozások aránya a teljesen beoltottak között. 10].
Összefoglalva, bár erőfeszítéseket kell tenni a lakosság védőoltásainak ösztönzésére, ezt alázattal és tisztelettel kell megtenni.
A populációk megbélyegzése több kárt okozhat, mint hasznot. Fontos, hogy más nem gyógyszeres prevenciós erőfeszítéseket (pl. az alapvető közegészségügyi higiénia fontossága a biztonságos távolság betartásával vagy a kézmosással, a gyakoribb és olcsóbb szűrési formák népszerűsítésével) meg kell újítani védekezési eljárásainkat az élni és élni hagyni egyensúlyának megteremtése érdekében. A COVID-19-vel ugyanúgy együtt kell majd élnünk, mint az 1918-as influenza vírus különböző szezonális változásaival száz éven keresztül eddig is tettük
A fenti cikket a szilajcsiko.hu hírportálról vettük át.
